Lemez

Dong Hyek Lim: Rachmaninov

  • - csk -
  • 2019. november 10.

Zene

Szünet nélkül záporoznak a közönségre az új és még újabb muzsikus tehetségek, s az utóbbi években feltűnően sok köztük a távol-keleti hangszeres fenomén. Ilyen kiemelkedő kvalitású előadó a dél-koreai Dong Hyek Lim, aki 1984-ben született Szöulban. Tanult a hannoveri zeneművészeti főiskolán, később a New York-i Juilliard School of Music hallgatója lett a Magyarországon is kedvelt Emanuel Ax osztályában. Sok versenyen szerepelt sikerrel, köztük igen rangos megmérettetéseken: Busoni, Hamamatsu, Long–Thibaut, Erzsébet Királyné, Chopin, Csajkovszkij. Előkelő helyezéseket ért el: hol első, hol második, hol harmadik lett, máskor ötödik – de mindig a legjobbak között végzett. Érdekesség, hogy bátyja, Dong-Min Lim is zongoraművész: az is megtörtént, hogy együtt indultak egy versenyen, és megosztott harmadik helyezést értek el.

Fesztiválszereplései is előkelőek: megfordult Verbier-ben, de a zongoristák idős nagyasszonya, Mar­tha Argerich luganói koncertjein is. Utóbbi körülmény azért is méltó az említésre, mert új Rachmaninov-lemezén együtt játssza Argerichcsel a kétzongorás Szimfonikus táncokat (op. 45). De előtte még megszólal a 2. zongoraverseny (c-moll, op. 18) a BBC Szimfonikus Zenekara és Alexander Vedernikov kíséretével. Nagyszerű Rachmaninov-játékos: tud kifinomult lenni, meggyőző a melankóliája, de a robusztus megszólaláshoz is ért. Remek az állóképessége, érzelemgazdagon, hiteles pátosszal, sok színnel játszik, karakterei mozgósítják a zenehallgató fantáziáját – és lebilincselően virtuóz a technikája. Nem csoda, hogy az ifjú tehetségeket mindig szívesen felkaroló Argerich örömmel muzsikál vele.

Warner Classics, 2019

 

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.