Lemez

Dong Hyek Lim: Rachmaninov

  • - csk -
  • 2019. november 10.

Zene

Szünet nélkül záporoznak a közönségre az új és még újabb muzsikus tehetségek, s az utóbbi években feltűnően sok köztük a távol-keleti hangszeres fenomén. Ilyen kiemelkedő kvalitású előadó a dél-koreai Dong Hyek Lim, aki 1984-ben született Szöulban. Tanult a hannoveri zeneművészeti főiskolán, később a New York-i Juilliard School of Music hallgatója lett a Magyarországon is kedvelt Emanuel Ax osztályában. Sok versenyen szerepelt sikerrel, köztük igen rangos megmérettetéseken: Busoni, Hamamatsu, Long–Thibaut, Erzsébet Királyné, Chopin, Csajkovszkij. Előkelő helyezéseket ért el: hol első, hol második, hol harmadik lett, máskor ötödik – de mindig a legjobbak között végzett. Érdekesség, hogy bátyja, Dong-Min Lim is zongoraművész: az is megtörtént, hogy együtt indultak egy versenyen, és megosztott harmadik helyezést értek el.

Fesztiválszereplései is előkelőek: megfordult Verbier-ben, de a zongoristák idős nagyasszonya, Mar­tha Argerich luganói koncertjein is. Utóbbi körülmény azért is méltó az említésre, mert új Rachmaninov-lemezén együtt játssza Argerichcsel a kétzongorás Szimfonikus táncokat (op. 45). De előtte még megszólal a 2. zongoraverseny (c-moll, op. 18) a BBC Szimfonikus Zenekara és Alexander Vedernikov kíséretével. Nagyszerű Rachmaninov-játékos: tud kifinomult lenni, meggyőző a melankóliája, de a robusztus megszólaláshoz is ért. Remek az állóképessége, érzelemgazdagon, hiteles pátosszal, sok színnel játszik, karakterei mozgósítják a zenehallgató fantáziáját – és lebilincselően virtuóz a technikája. Nem csoda, hogy az ifjú tehetségeket mindig szívesen felkaroló Argerich örömmel muzsikál vele.

Warner Classics, 2019

 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.