DVD - A lúd disznót öl - Neil Burger: A mágus

  • - tévésmaci -
  • 2009. április 2.

Zene

Ha valami filmtárgyra az van ráírva, hogy cseh-amerikai, olyan sztárokkal, mint Edward Norton, Paul Giamatti, Rufus Sewell vagy Jessica Biel, hajlamos a magamfajta elhamarkodottan olyanokat gondolni, hogy újabb hollywoodi trupp tette tiszteletét Prágában, ahol közismerten olcsó a sör és a munkaerő (előbbinek olykor még a neve illúziókeltő), hogy negyedáron üssenek össze valami hazait. Most sem történhetett ez másként - de ez egyszer érdekes eredményt hozott az ezerszer kipróbált metódus. A mágus ugyanis sokkal inkább csehes film lett, mint amerikai (a szükséges számú hollywoodias fordulat benne csak látszólag mond ennek ellent, az illetékesek a Lumiére testvérek zászlóbontása előtt már felfedezték Amerikát, tehát minden filmben van elég ilyen, a csehekben meg pláne). - tévésmaci -

Ha valami filmtárgyra az van ráírva, hogy cseh-amerikai, olyan sztárokkal, mint Edward Norton, Paul Giamatti, Rufus Sewell vagy Jessica Biel, hajlamos a magamfajta elhamarkodottan olyanokat gondolni, hogy újabb hollywoodi trupp tette tiszteletét Prágában, ahol közismerten olcsó a sör és a munkaerő (előbbinek olykor még a neve illúziókeltő), hogy negyedáron üssenek össze valami hazait. Most sem történhetett ez másként - de ez egyszer érdekes eredményt hozott az ezerszer kipróbált metódus. A mágus ugyanis sokkal inkább csehes film lett, mint amerikai (a szükséges számú hollywoodias fordulat benne csak látszólag mond ennek ellent, az illetékesek a Lumiére testvérek zászlóbontása előtt már felfedezték Amerikát, tehát minden filmben van elég ilyen, a csehekben meg pláne).

A mese maga meg pláne lehetne amerikai (Bécsben járunk, a századfordulón), amolyan "szerelemből kardozunk az osztálylétrán" sztori. Edward Norton, az asztalos fiából lett Eisenheim illuzionista addig kever, felhasználván pártolandó terveihez (nőt akar: Bielt) a hentes fiából lett és a polgármesteri címre gyúró rendőrtisztviselőt, Uhlt (Giamatti), mígnem öngyilkosságba kerget egy főrendet, konkrétan a mű történelmi hiteléről is önként daloló Leopold koronaherceget, miszerint Lipót trónörököst (Sewell). Nehezíti ebbéli mesterkedését, hogy az áhított nő (gyerekszerelemnek indult, mint korábban Gergő és Vicuska esete) szintén hercegi sorú. Vagy könnyíti, hisz egy házmesternő biztosan a koronaherceget választaná. Míg ezzel elveszkődnek, Eisenheim vicces színpadi trükkökkel szórakoztatja a nagyérdeműt. S Prága jobb Bécs, mint Bécs lenne. A Csehország-szerte (Tábor, Cesky Krumlov, Konopiste és hasonlók, például a Divadlo na Vinohradech) felvett mesés, ha tetszik, varázsos külsők pedig, s az, hogy Giamatti fodrásza és maszkmestere szeme előtt folyamatosan Rudolf Hrusinsky portréja lebegett munka közben (ez nem csoda, ott van az Prága egyik központi McDonald'sának falán) - szóval ez mind összeteszi a magáét. S olyan cseh mesefilmet kapunk a végére, hogy a tévé vasárnapi kora délutáni műsorsávjának szerkesztője is megnyalná mind a tíz ujját.

Nyolcat mi is megnyalhatunk belőle. Na, jó, hét és felet.

Forgalmazza a Budapest Film

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.