dvd - BIZET: CARMEN

  • - káté -
  • 2010. október 28.

Zene

A tavalyi Metropolitan-élőről kiadott felvétel Elina Garancáé. A kék szemű, griberlis énekesnő megvált a szőkeségétől és a szerep konvencióitól: a szoknyafelkapdosó, csípőriszáló, gitáros-kasztanyettás-fandangós táncházi műfolklórtól és műerotikától.
A tavalyi Metropolitan-élõrõl kiadott felvétel Elina Garancáé. A kék szemû, griberlis énekesnõ megvált a szõkeségétõl és a szerep konvencióitól: a szoknyafelkapdosó, csípõriszáló, gitáros-kasztanyettás-fandangós táncházi mûfolklórtól és mûerotikától. Nyerseséget, testiséget, elementáris szexualitást hitelesít. A tenyerébe köp, hogy megnedvesítse a vérzõ térdére rakott kendõt. Egyértelmû gesztust tesz a nyelvével. Lefejti José nadrágtartóját. Zsigeri élménnyé varázsolja a különlegeset: a lábmosást a vödörben az Habanera alatt, a hanyatt fekve éneklést, az obszcén ülõ pózt a Séguidilla közben. A mimikát is: a rajongás, a megvetés, a gúny félmosolyát, ajkbiggyesztését vagy nevetését. És hozzá olyan expresszíven, kifejezésbeli valõrökkel, puhán dalol, hogy észre sem venni, hogy énekel.

Roberto Alagna önmagát adja; jelenléte neki is van, Joséja nem naturbursch falusi suttyó, hanem férfi, akire hat a nõ, de õ azt hiszi, hogy fölényesen legyõzi. Virágáriája önsajnáló szenvelgés helyett forte elánnal elõadott szenvedélyes vallomás. A finálé kettõsében nem a lezüllött homeless, hanem a vallási pietista próbálja visszaerõszakolni legyilkolt szeretõje ujjára a jegygyûrût. Barbara Frittoli (Micaela) és Teddy Tahu Rhodes (Escamillo) hozzák az áriáikat, a karmester Yannick Nézet-Séguin csillogásra és gyors tempókra temperálja a zenekart.

A rendezõ, Richard Eyre a huszadik század elejére viszi át a cselekményt. Következetes realista: a dohánygyári munkásnõk nem dizájnerek divatkreációi, hanem izzadt munkásnõk, a Lillas Pastias kocsmában öngyújtóval fenyegetett Zuniga hadnagy arcán hetek (hónapok?) múlva, a negyedik felvonásban még látszanak az égésnyomok. De igazából Garanca éget, "mert az maga tûz".

Deutsche Grammophon/Universal, 2010, 2 DVD

*****

Neked ajánljuk

Ezeket fogadtuk meg a legtöbben 2023-ra

  • Fizetett tartalom

Az alábbi, 2023-ra vonatkozó best of újévi fogadalmak ugyan kifejezetten egy amerikai felmérés eredményei, de nem meglepő módon könnyen megtalálhatjuk a listában a saját titkos vagy kevésbé titkos vágyainkat is.

Kesergő a két öszvérhez

A Három óriásplakát Ebbing határában és az Erőszakik rendezője minden próbálkozás során méterekkel emeli a lécet önmaga előtt, s – mint mindig – most is gond nélkül libben át felette. McDonagh ezúttal is egy elszigetelt atmoszférában kutatja az „emberi” jelző jelentéstartalmát, amelyet magasztalásként és sértésként egyaránt alkalmaz.

Elveszetten

  • SzSz

A rendező 2019-ben, a Házassági történet promókörútján vette újra kezébe középiskolás kora kedves könyvét, Don DeLillo Fehér zaját. Nem nehéz rájönni, miért épp akkor: a regény hősei egy misztikus esemény hatására hirtelen megkérdőjelezik saját szokásaikat, érzései­ket, sőt az egész életüket. Meglehet, hasonlóan érez egy filmrendező is, akinek szekere épp az Oscarig vezető, rögös és értelmetlen úton döcög.

Minden bizonytalan

A videókat és installációkat készítő szlovák képzőművész elsősorban az ún. átrajzolt, leg­inkább újságokban, könyvekben és képeslapokon talált képeken alapuló munkáival vált ismertté. E sikeres, több magángyűjteményben is megtalálható művek nemcsak az emlékeinkben élő, hanem nyomaiban még mindig fel-felbukkanó, a volt szovjet blokk lakói számára nagyon is ismerős vizuális és történeti hagyományait dolgozták fel és írták újra.

Kibontakozik lassan

Egy walesi bányászfaluban nőtt fel az idén 81 éves John Cale, de már gyerekkorában a zene iránt mutatott érdeklődést. Orgonált a helyi templomban, később brácsázni kezdett, azután Londonban, majd New Yorkban folytatott zenei tanulmányokat, ahol Aaron Copland volt a mestere.