dvd - BIZET: CARMEN

A tavalyi Metropolitan-élőről kiadott felvétel Elina Garancáé. A kék szemű, griberlis énekesnő megvált a szőkeségétől és a szerep konvencióitól: a szoknyafelkapdosó, csípőriszáló, gitáros-kasztanyettás-fandangós táncházi műfolklórtól és műerotikától.

A tavalyi Metropolitan-élõrõl kiadott felvétel Elina Garancáé. A kék szemû, griberlis énekesnõ megvált a szõkeségétõl és a szerep konvencióitól: a szoknyafelkapdosó, csípõriszáló, gitáros-kasztanyettás-fandangós táncházi mûfolklórtól és mûerotikától. Nyerseséget, testiséget, elementáris szexualitást hitelesít. A tenyerébe köp, hogy megnedvesítse a vérzõ térdére rakott kendõt. Egyértelmû gesztust tesz a nyelvével. Lefejti José nadrágtartóját. Zsigeri élménnyé varázsolja a különlegeset: a lábmosást a vödörben az Habanera alatt, a hanyatt fekve éneklést, az obszcén ülõ pózt a Séguidilla közben. A mimikát is: a rajongás, a megvetés, a gúny félmosolyát, ajkbiggyesztését vagy nevetését. És hozzá olyan expresszíven, kifejezésbeli valõrökkel, puhán dalol, hogy észre sem venni, hogy énekel.

Roberto Alagna önmagát adja; jelenléte neki is van, Joséja nem naturbursch falusi suttyó, hanem férfi, akire hat a nõ, de õ azt hiszi, hogy fölényesen legyõzi. Virágáriája önsajnáló szenvelgés helyett forte elánnal elõadott szenvedélyes vallomás. A finálé kettõsében nem a lezüllött homeless, hanem a vallási pietista próbálja visszaerõszakolni legyilkolt szeretõje ujjára a jegygyûrût. Barbara Frittoli (Micaela) és Teddy Tahu Rhodes (Escamillo) hozzák az áriáikat, a karmester Yannick Nézet-Séguin csillogásra és gyors tempókra temperálja a zenekart.

A rendezõ, Richard Eyre a huszadik század elejére viszi át a cselekményt. Következetes realista: a dohánygyári munkásnõk nem dizájnerek divatkreációi, hanem izzadt munkásnõk, a Lillas Pastias kocsmában öngyújtóval fenyegetett Zuniga hadnagy arcán hetek (hónapok?) múlva, a negyedik felvonásban még látszanak az égésnyomok. De igazából Garanca éget, "mert az maga tûz".

Deutsche Grammophon/Universal, 2010, 2 DVD

*****