dvd - Keserű perec - Jieho Lee: Lélegzet

  • - ts -
  • 2008. szeptember 11.

Zene

Nem is olyan régen (2005 végén) ment a pesti mozikban Paul Haggis filmje, az Ütközések. 24 óra története Los Angelesben - láttunk már ilyet, de az mégis más, ott az elnök élete a tét, itt a békés faji egymás mellett élés. Van az Ütközésekben egy rasszista rendőr, aki a végén csak kiment egy nőt az égő kocsiból - így igazolván, hogy semmi nem fekete és fehér (kivéve tán a bőrszínt). Jieho Lee - megőrizvén mondott mű metodikai műgondját - a Lélegzetben továbbgondolja, egyben leegyszerűsíti, tökéletesen monokrómmá nemesíti e matériát. Tudniillik minden olyan fekete nála. -ts-

Nem is olyan régen (2005 végén) ment a pesti mozikban Paul Haggis filmje, az Ütközések. 24 óra története Los Angelesben - láttunk már ilyet, de az mégis más, ott az elnök élete a tét, itt a békés faji egymás mellett élés. Van az Ütközésekben egy rasszista rendőr, aki a végén csak kiment egy nőt az égő kocsiból - így igazolván, hogy semmi nem fekete és fehér (kivéve tán a bőrszínt). Jieho Lee - megőrizvén mondott mű metodikai műgondját - a Lélegzetben továbbgondolja, egyben leegyszerűsíti, tökéletesen monokrómmá nemesíti e matériát. Tudniillik minden olyan fekete nála.

Az emlegetett metódus sokfelé volt már használatban, leegyszerűsítve tán celluloidszárnyú pillangóeffektusról beszélhetünk, mint ahogy azt sem írhatjuk a véletlen számlájára teljesen, hogy az első (szem a láncban) fellépő (Forest Whitaker) orrára egy pillangó telepszik (az első) adandó alkalommal - és néz, mint J. R. a Dallas végén, súlyosan. Erről lesz aztán nagyban szó, Forest az üzemi klotyóban kihallgat egy lóverseny-tippet, megfogadja, veszt. A fogadást intéző gengszter (Andy Garcia) behajtója (Brendan Fraser), aki azért emelkedett ilyen magas polcra, mert a jövőbe lát, ám e némileg (moziban persze nem) szokatlan képessége sem akadályozta meg gyerekkori traumája elszenvedésében, valójában jó ember. Például ad egy pisztolyt Forestnek, s kiment egy kis énekesnőt közös főnökük karmai közül, mely cselekedete finoman szólva is szelektív jövőbe látásról árulkodik. Tehát veszt. Persze relativizálható veszteséget szenved, az életét: mert ha összekötő kapocsnak tekintjük vagy a megénekelt effektus nagyobb dicséretének, más a számla végösszege. Fellépett ui. az Ütközésekben is, s nyilván eztán is hívják, ha jönnek a pillangók. Azok? Rajokban!

Jieho Lee filmje nem annyira hollywoodi főmezőkön merész; azon helyi paradigmát, mely a világot nyertesekre és vesztesekre osztja, távolról sem igyekszik piszkálni. Annyiban próbál újítani, hogy őt csak a vesztesek érdeklik - várj, de nem is ez az igazi nóvum! Hanem az, hogy azok se nagyon érdeklik. Nem tesz értük semmit, s ez kétségkívül dicséretes szórakoztatóipari magatartás. Vesztesei még nagyobbat perecelnek, mint amekkorákat a film előtt.

Közelítsünk tehát praktikusan, élelmiszer-technikai utakon! Mi is az a perec? Önmagába csavarodó tésztarúd. Ez filmrúd, ennyit étkezési kérdésekről. A végén minden sztár a helyére kerül (említettek mellett Sarah Michelle Gellar és Julie Delpy). Csakhogy az nem üzenet, hogy a bukás (különösen annak számos drasztikusabb formája) magában hordozza a megváltást, csak észre kell benne venni. Ez csak a szokvány vigasz a hátramaradottaknak. Hogy volt értelme. Megfogadni egy gebét? Dehogy volt! Épp az benne a mindenkor magnetikusan izgalmas. Hogy nem vált meg, semmi pénzért. És nem is kecsegtet vele, nem arra fogadsz. De ellene. Szemben Jieho Lee közlésével az garantálja a megváltást. Majdra, mint összes elődei.

Forgalmazza a Fórum Home Entertainment

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.