dvd - ROSSINI: LA CENERENTOLA

  • - káté -
  • 2010. május 20.

Zene

A Metropolitanből egy éve élőben közvetített Hamupipőke-előadás semmit sem öregedett. És nem azért, mert már a bemutatón is öregecske volt (vannak ilyen produkciók), hanem mert a mesék kortalanok.
A Metropolitanbõl egy éve élõben közvetített Hamupipõke-elõadás semmit sem öregedett. És nem azért, mert már a bemutatón is öregecske volt (vannak ilyen produkciók), hanem mert a mesék kortalanok. Cesare Lievi rendezõ annyit talált ki, hogy az özvegy Don Magnifico lakásában szakadt a kanapé, a lányok kiházasítása anyagi létszükséglet, és bár sikertelen, Angelina révén a csonka család mégiscsak tisztes középosztályi (nem fõúri!) státushoz jut. A polgári miliõ a csodákban is érvényesül, a varázsló Alidoro (a szép hangú John Relyea) vállhevederébõl bont angyalszárnyat, és az esküvõi ruhát hozó szekrényt daru szállítja (nem a madár, az erõgép.)

De mindez mellékvágány, a fõ tétel Elina Garanca a címszerepben. Ibolyakék szemû szõkeségével, gödröcskés mosolyával, álmodozó szelídségével is - de elsõsorban a hangjával, amelynek homogén teltsége, technikai biztonsága és kifejezõ ereje méltán sztárolja a lett (rigai) mezzoszopránt. A kifogástalan vokális teljesítményhez természetes játékkultúra társul, amelyben a pasztellszíneké, a fátyolos bánaté és a hamvas bájé az elsõbbség. Garanca Hamupipõkéje rögtön beleszeret Lawrence Brownlee álruhás Don Ramirójába, eszébe sem jut összetéveszteni az inasnak öltözött piknikus herceget a fõrangot imitáló daliás Dandinival (Simone Alberghini). Nem tudni, hogy a szociális együttérzés vonzza-e inkább, vagy a szárnyaló tenor, de tény, hogy a fiatal afroamerikai, aki idõközben maga is Met-sztárrá emelkedett, rendkívüli elánnal és a legnagyobb magasságban is tökéletesen birtokolja a szólamot. Testes, minden regiszterben kiegyenlített matéria az övé. Alessandro Corbelli buffo basszusa szolgáltatja Don Magnifico szerepében a hadaróáriák és bohóckodások kötelezõ geg-elemeit. A pattogó szextett lehetne élesebb, de Garanca önmagában is maximum.

Deutsche Grammophon/Universal, 2009, 2 DVD

*****

Figyelmébe ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.