dvd - ROSSINI: LA CENERENTOLA

  • - káté -
  • 2010. május 20.

Zene

A Metropolitanből egy éve élőben közvetített Hamupipőke-előadás semmit sem öregedett. És nem azért, mert már a bemutatón is öregecske volt (vannak ilyen produkciók), hanem mert a mesék kortalanok.
A Metropolitanbõl egy éve élõben közvetített Hamupipõke-elõadás semmit sem öregedett. És nem azért, mert már a bemutatón is öregecske volt (vannak ilyen produkciók), hanem mert a mesék kortalanok. Cesare Lievi rendezõ annyit talált ki, hogy az özvegy Don Magnifico lakásában szakadt a kanapé, a lányok kiházasítása anyagi létszükséglet, és bár sikertelen, Angelina révén a csonka család mégiscsak tisztes középosztályi (nem fõúri!) státushoz jut. A polgári miliõ a csodákban is érvényesül, a varázsló Alidoro (a szép hangú John Relyea) vállhevederébõl bont angyalszárnyat, és az esküvõi ruhát hozó szekrényt daru szállítja (nem a madár, az erõgép.)

De mindez mellékvágány, a fõ tétel Elina Garanca a címszerepben. Ibolyakék szemû szõkeségével, gödröcskés mosolyával, álmodozó szelídségével is - de elsõsorban a hangjával, amelynek homogén teltsége, technikai biztonsága és kifejezõ ereje méltán sztárolja a lett (rigai) mezzoszopránt. A kifogástalan vokális teljesítményhez természetes játékkultúra társul, amelyben a pasztellszíneké, a fátyolos bánaté és a hamvas bájé az elsõbbség. Garanca Hamupipõkéje rögtön beleszeret Lawrence Brownlee álruhás Don Ramirójába, eszébe sem jut összetéveszteni az inasnak öltözött piknikus herceget a fõrangot imitáló daliás Dandinival (Simone Alberghini). Nem tudni, hogy a szociális együttérzés vonzza-e inkább, vagy a szárnyaló tenor, de tény, hogy a fiatal afroamerikai, aki idõközben maga is Met-sztárrá emelkedett, rendkívüli elánnal és a legnagyobb magasságban is tökéletesen birtokolja a szólamot. Testes, minden regiszterben kiegyenlített matéria az övé. Alessandro Corbelli buffo basszusa szolgáltatja Don Magnifico szerepében a hadaróáriák és bohóckodások kötelezõ geg-elemeit. A pattogó szextett lehetne élesebb, de Garanca önmagában is maximum.

Deutsche Grammophon/Universal, 2009, 2 DVD

*****

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."