DVD - Sötét szívek - Veronica Mars

  • - greff -
  • 2010. augusztus 19.

Zene

Az angolszász kritika nagy becsben tartja Rian Johnson legelső, nálunk mindeddig nem forgalmazott filmjét, a Bricket, amiért megvalósul benne a klasszikus noir és a gimis mozi tökéletes fúziója. Ha csupán a nívót vesszük, a lelkesedés indokolt. Csakhogy nem Johnson volt az első, aki ebből a receptből ínyencfogást sütött. Filmjét, ha nem is sokkal, de magabiztosan beelőzte Rob Thomas tévésorozata a fiktív kaliforniai kisváros oktatási intézményeiben serénykedő Veronica kettős életéről, aki a szokásos kamaszproblémák mellett - a detektív papa mintáját követve - különféle gaztettek felderítésével is rendre elfoglalja magát.

A főhősnő figurája úgyszintén sajátos hibrid: a megvesztegethetetlen Veronica Mars eszes, pimasz és szellemes, mintha Marlowe rövid szoknyás, szöszke reinkarnációja volna, miközben komoly magánéleti krízisekkel (egy eltűnt anya hiányával és egy nemi erőszak lassan fakuló árnyékával) is viaskodik, akár a kortárs skandináv krimik sérülékeny nyomolvasói. Tisztességesen megírt alakját Kristen Bell, a 2000-es évek egyik tündöklő sorozatkirálynője (a kígyószerű tolvaj a Deadwoodból, a sérült szupergonosz a Hősökből) látszólag különösebb erőfeszítés nélkül égeti elbűvölt nézőinek retinájába, közvetlenül az elmúlt évek legmenőbb mozgóképes heroináinak (Trinitynek, Beatrix Kiddónak vagy Hit-Girlnek) a képe mellé.

A Veronica Mars izgalmasságáért ugyanakkor nem csupán Bell kisasszony szavatol. Hogy még mi egyéb, az egy-egy rövid próbafutam során nem fog kiderülni: a hivalkodó sorozatok után íme egy széria, ami finoman álcázza számottevő értékeit (s ez végül korai megszűnését okozta a harmadik évad után). Mert elsőre csak annyi látszik, hogy süt a nap, és a csinos lányok szívét a matekóra előtt összetörik az arrogáns fiúk, közben meg feltörnek egy laptopot, esetleg elgázolják a kutyát. Ám a naptejtől csillogó felszín alatt igen sötét szív lüktet. Különösen ebben a most megjelenő - oda-vissza nagyszerű - második évadban: szemünk előtt immár nem csupán részvétre és együttérzésre képtelen, éretlen alakok kavarnak, mint a pesszimistább tinihorrorokban, hanem gyilkosságban, nemi és egyéb erőszakban, csalásban, vérbosszúban és további nettó gonoszságokban érdekelt szörnyetegek. És akkor még ott vannak a szüleik is...

A szövevényes sztorit elbeszélő huszonkét epizód során mesterien egybeszőtt szálakat követve, korrekt indie-popra ringatózva a vigasztalanság pereméig kocsikázhatunk.

Forgalmazza a Pro Video Film

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.