rés a présen

„Egyáltalán nem poros”

Ott Anna szervező

  • rés a présen
  • 2018. november 25.

Zene

rés a présen: Mivel nyitotta a Hadik Kávéház a szezont?

Ott Anna: Az évadot, ahogy az már szinte rutin, a Hadik Utcabállal nyitottuk, ahol a Parno Graszt, a Fran Palermo Akusztik, Kodachrome és DJ Abase zenélt. Hála a szuper zenekaroknak, igazi utcabáli hangulat volt, ezerötszázan táncoltunk együtt a Hadik előtt, amire eddig még sosem volt példa a Bartókon.

rap: Mikor csatlakoztál a csapathoz?

OA: A Pázmány elvégzése után kerültem a Hadikba, ez az első munkahelyem, de gyakorlatilag rögtön az álommunkát csíptem meg. Olyan emberek lettek a munkatársaim, akiket az elmúlt tizenöt évben olvasok. Feladatom a kávéház művészeti programstruktúrájának kialakítása és a kommunikáció, szóval minden, ami nem vendéglátás. Tavaly szeptembertől dizájn- és művészetmenedzsmentet hallgatok a MoME-n, a szakdolgozatomat irodalommenedzsmentből írom Simon Márton költővel együttműködve.

rap: Az újranyitás óta mik a tapasztalatok, sikerült a hely szellemét újraéleszteni?

OA: Mindkét újranyitáskor, 2010-ben és 2016-ban is a legfontosabb célunk az volt, hogy azt a szellemi műhelyt és teret, amit az 1920-as években a Hadik jelentett, megteremtsük a vendégeinknek. Tisztelettel fordulunk a múltbéli törzsvendégeink felé, hiszen máig Karinthynak és Kosztolányinak köszönhetjük, hogy jelenlegi formánkban egyáltalán létezünk. Azonban szeretnénk teret adni a kortársainknak is, akik sokan jelenlegi törzsvendégeink, a vendégeinknek pedig megmutatni, hogy az irodalom egyáltalán nem poros, és bárkinek lehet hozzá köze.

rap: Mely tematikus programok maradnak, s lesznek-e újak?

OA: 2016-ban született meg a Hadik Brunch ötlete, ez egy szombat délelőtti művészeti program, ahol a beszélgetés közben reggelizni is lehet. Juhász Anna nyolcadik éve szervezi nálunk a Hadik Irodalmi Szalonokat, ez ebben az évben is folytatódik. A Szatyor Art Space-ben (a Bartók másik oldalán) a Bartók Béla Boulevard Egyesülettel közösen kéthavonta nyitunk kiállításokat, és az élőzene is megmarad szombatonként.

rap: Mi az őszi menü?

OA: A szeptemberi Hadik Brunchot A Pál utcai fiúknak szenteltük. Októberben a Napszállta rendezőjével, Nemes Jeles Lászlóval és a film további alkotóival beszélgetünk, novemberben Simon Márton legújabb kötete lesz a témánk, decemberben pedig Barabás Zsófi, Faur Zsófi, Oltai Kata és Winkler Nóra lesz a vendégünk. A Hadik Irodalmi Szalonban még októberben az Írók Velencéje című programon Bánki Éva, Péntek Orsolya és Puskás István lesz a vendég, novemberben pedig Bob Dylan művészete lesz a téma.

rap: Miért érdemes még betérni a Hadikba?

OA: Anno az a hír járta a helyről, hogy még a kávé is ihatatlan, ezen szerencsére változtattunk. Az ételekért Apor Bálint, a Gundelből igazolt séf és csapata felel. Be lehet térni haverokkal, mert sok jó kézműves sörünk van, és még az is lehet, hogy épp egy koncertbe vagy kiállításmegnyitóba fut bele az ember. A falainkat kéziratok borítják: van Závada Pál, Parti Nagy Lajos, Juhász Ferenc, Karinthy, Kosztolányi, de nálunk lóg a Saul fia forgatókönyvének első két oldala is, Nemes Jeles László ajándéka, mert itt írta a könyvet.

rap: Miért érdemes a Bartók Béla útra menni még a Hadikon kívül?

OA: Pár hónapja azt írta egy újságíró, hogy a Bartók Budapest Berlinje. Szentendrei vagyok, nekem a Bartók egy kis Szentendre inkább, valószínűleg akkor is itt lennék mindennap, ha nem itt dolgoznék. Gombamód szaporodnak a jó helyek, gyakorlatilag egy egész napot vagy hétvégét el lehet itt tölteni. Vannak szuper galériák, itt a KÉK, a B32-ben már színházi előadások is vannak, a gasztro pedig egyre erősebb, a vegán burgerestől a kézműves cukrászdáig szinte minden megtalálható itt.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.