Lemez

Élő erőmű

Kraftwerk: 3-D Der Katalog

  • - legát -
  • 2017. augusztus 27.

Zene

Felesleges lenne az elektronikus zene leghatásosabb együttesének jelentőségéről áradozni, hiszen amit a négy német 1974 és 1986 között alkotott, azt ugyanúgy az egyetemes zenetörténet részének tekinthetjük, mint a Beatles munkásságát. E párhuzamot erősíti az is, hogy a Kraftwerk „életműve” ugyanúgy befejezettnek tekinthető, mint a liverpooliaké. Igaz ez annak ellenére is, hogy az együttes (amelyben már csak Ralf Hütter játszik a klasszikus felállásból) hivatalosan nem szűnt meg, sőt rendszeresen fellép, sőt 2003-ban új lemezt is ki­adott. Ennek ellenére úgy tűnik, Hütternek az a legfontosabb, hogy az örökségen ne essen csorba, az emlékmű gondozása és ápolása sokkal fontosabb számára holmi új zenei ambícióknál.

Jól bizonyította ezt a 2009-ben megjelent díszkiadású antológia, a Der Katalog, amely az összes klasszikus albumot egy dobozba zárta újrakevert változatban. A kiadvány megjelenése után Hütter legénysége világ körüli turnéra indult, és olyan kulturális fellegvárakban adták elő műveiket, mint a New York-i MoMA, a londoni Tate Modern, a sydney-i Opera, vagy a bilbaói Guggenheim Múzeum.

Úgy tűnik, mindez elegendőnek bizonyult, hogy nyolc év után ismét megjelenjen a tekintélyes és terjedelmes „katalógus”, amely a korábbihoz hasonlóan az 1974-es Autobahntól a 2003-as Tour de France-ig az összes Kraftwerk-­lemez anyagát tartalmazza. A különbség mindössze annyi, hogy e felvételeket nagyszabású turné során rögzítették.

Mivel a lemezeken sem közönség-, sem egyéb „hangulatfestő” zajt nem hallani, elsőre azt gondolnánk, hogy a 3-D Der Katalog nem több szimpla blöffnél, ami mögött semmi más nincs azon kívül, hogy az erre fogékony és kellőképpen sznob közönséget vásárlásra csábítsa. Csakhogy végighallgatva a nyolc lemezt olyan meglepetésben van részünk, amit nehéz lenne elmagyarázni: a Kraftwerk élőben „észrevétlenül” megváltozott és alkalmazkodott a 21. századi elvárásokhoz. Szinte hangról hangra ugyanazt halljuk, mint a régi lemezeken, mégis sokkal frissebbnek és korszerűbbnek hat még az újrakevert 2009-es klasszikusoknál is.

Parlophone/KlingKlang, 2017

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.