mi a kotta?

Én például

  • mi a kotta
  • 2020. február 23.

Zene

„…a velencei a borecetben, majoránnában és őrölt piros paprikában pácolt vaddisznóormányt rágcsálva sétált fel s alá, majd hirtelen megállt egy közeli sírnál, amit már jó ideje nézegetett, mert ezen a vidéken szokatlan hangzású név szerepelt rajta. »IGOR STRAVINSKY« – betűzte ki nagy nehezen. »Tényleg – mondta a szász, miután ő is kibetűzte a nevet –, ebben a temetőben akart nyugodni.« – »Jó muzsikus – mondta Antonio –, csak időnként kissé ódivatú ötletei vannak. A régi jó témákat dolgozta fel: Apolló, Orpheus, Persephone – de minek? […] Az a helyzet, hogy ezeket az avantgarde komponistákat borzasztóan izgatja, hogy mit műveltek a hajdani muzsikusok, sőt néha megpróbálják azok stílusát felújítani. Ebből a szempontból mi sokkal modernebbek vagyunk. Én például szarok rá, hogy milyenek voltak a száz évvel ezelőtti operák, concertók. A magam dolgát csinálom, legjobb tudásom szerint, és kész.«”

Alejo Carpentier Barokk zene című regényében így beszélget egymással Stravinsky velencei sírja felett Antonio Vivaldi és a szász György Frigyes, vagy­is Händel, kedélyes anakronizmussal visszavágva a 20. századi kollégának, aki nem átallotta a nyelvét köszörülni a Négy évszak szerzőjén („egész életé­ben egyetlenegy concertót írt, de azt négyszázszor”). A kubai regény, amely Vivaldi Montezuma című operájának alternatív keletkezéstörténetét beszéli el, immár maga is operává lényegült át, s ez a dalmű most ősbemutató gyanánt szólal majd meg a Zeneakadémián (január 29., fél nyolc). A Montezuma és a rőthajú pap komponistája José Cura, és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara vonatkozó koncertjének karmestere is ő lesz, a Matias Tosi basszbariton közreműködésével megszólaló darab műfaja pedig: „vígopera (de azért nem annyira)”.

Az ajánlót most akár egy másik, jóval nevezetesebb, habár ma nem igazán divatos regény idézetével is folytathatnánk: Thomas Mann Doktor Faus­tusát citálva. E mű tudós kitérőkben már-már túlságosan is gazdag szövegében ugyanis nyomatékosan és terjedelmesen emlegetik Beethoven kései, kéttételes c-moll szonátáját, amely jövő szerdán Mihail Pletnyov zongoraestjének meghirdetett programján a szomszédos Asz-dúr darab, valamint két Mozart-szonáta társaságában hangzik majd fel (Nemzeti Hangversenyterem, január 29., fél nyolc). Az elkövetkező napok másik nagynevű orosz származású vendégművésze a Zeneakadémiára fog befutni, méghozzá a MÁV Szimfonikus Zenekar jóvoltából (január 30., hét óra). Az ő koncertjükön, amelynek karmestere Takács-Nagy Gábor lesz, Mozart 5. (A-dúr) hegedűversenyének magánszólamát egy igazi világsztár, Kirill Troussov (képünkön) készül előadni. A műsort itt egy megunhatatlan Brahms-kompozíció, a 2. szimfónia megszólaltatása fogja beszegni, és ugyanez a szerep vár jövő pénteken a morcos természetű mester g-moll zongoranégyesére is, amely Arnold Schönberg mindenkor roppant hatásosnak bizonyuló nagyzenekari átiratában zárja majd a Pannon Filharmonikusok koncertjét, egy Sibelius- és egy Schumann-szerzemény nyomában, Bogányi Tibor karmesteri irányítása alatt (Nemzeti Hangversenyterem, január 31., fél nyolc).

 

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.