Lemez

Erasure: The Neon

  • - minek -
  • 2020. szeptember 27.

Zene

Az immár 35 éve aktív elektropop duó legnagyobb sikerei fennállásának első évtizedére datálhatók, de frissebb albumai is joggal tarthatnak számot érdeklődésre. A Depeche Mode és a Yazoo felől érkező zeneszerző-producer Vince Clarke, és a karakteres hangú vokalista, Andy Bell kivételes érzékkel rakták össze harmóniákban bővelkedő, ugyanakkor vérbeli parkettrobbantó tánc­zenéiket. A három évvel ezelőtti, közéleti témákat is nyíltan felvállaló, visszafogottabb tónusú World Be Gone némi meglepetésre (és a kilencvenes évek óta először) a brit listákon landolt, az idei The Neon ehhez képest sokkal direktebben diszkóorientált, maximálisan popérzékeny, melódiákban és ritmusokban gazdag slágergyűjtemény lett. A nyitószám Hey Now (Think I’m Got a Feeling) rhythm & blues indíttatású szintigrúvja a legszebb nyolcvanas évekbeli előzmények felé nyit utat, és a folytatás is beteljesíti a kezdet ígéretét: a hideg szintipop alapok és a forró hangulatú vokális melódiák ambivalenciájára épülő Nerves Steel vagy a No Point in Tripping kissé savasan bugyborékoló retro-italo döngölése is teljesen rendben van. Közben be mertek vállalni egy csupán zongorafutamokra épülő lassú, melankolikus dalt is (New Horizons), de ezt követően, a Careful What I Try to Do című számmal rögtön visszatalálnak a jól bevált, diszkógömbökkel sűrűn kirakott ösvényre. Clarke és Bell szerencsére semmit sem felejtettek abból, ami oly sikeressé tette őket, zenéjük pedig, a retró trendektől sem függetlenül, kortalannak és a jelenben is érvényesnek tűnik.

Mute, 2020

Figyelmébe ajánljuk

Önarckép feketével

  • - turcsányi -

Ha van igazság a földön, Bert Schneiderből hétcsillagos hollywoodi aranyifjú válik. Egy léha, semmirekellő alak a sztárjelöltek örökké vidám, szőke és bikinis karéjában, a nyitott tetejű sport Mercije oldalának támaszkodva, golfhoz öltözve néz el a távolba, s számolja Los Angeles mindig felhőtlen egén az angyalokat.

Kiszámolós

Ha Ed Sheerannek van harminc kamionja, hat pengető alakú óriáskivetítője, öt saját fejlesztésű looper pedálja a forgószínpad öt különböző pontján, és 135 percet játszik – saját állítása szerint – nagyjából 70 ezer embernek, akkor hány keringős lüktetésű balladát játszhat el?

Az egyedüli boldogság

  • Balogh Magdolna

A dán írónő (1917–1976) bő öt évtizeddel ezelőtt befejezett, 1967 és 1971 között írt ön­életrajzi trilógiája azt az utat mutatja meg, ahogyan egy szegény sorsú, munkáskörnyezetben felnőtt lányból ismert és népszerű, számos díjjal kitüntetett szerző válik.

Térerő

A modern nagyváros az ipari forradalom következménye; a korábbiaktól gyökeresen eltérő termelési struktúra nyomán alakult ki az a térszövet, amelyben az európai civilizáció máig élni, bár lassan inkább csak túlélni próbál.

A vasutasok kérték

Talán Stephenson óta nem fordult elő, hogy egy működő vasúttársaság arra biztatta volna utasait, hogy ne vegyék igénybe a szolgáltatásait.

Magyar western fűnyíróval

Ha azt mondom, vásári bábjáték, azt mondod, Vitéz László. És persze Kemény Henrik. A műfaj magyarországi történetének meghatározó alakjai máig ott állnak minden, e hagyományt követő előadás mögött.

Veszélyes álmok

  • Eörsi Mátyás

Mire gondol az olvasó, ha azt hallja: „Zöld, biztonságos, versenyképes”? Vagy ezt: „Helyreállítás, erő és a hovatartozás érzése”? Esetleg ezt: „Együtt. Ellen­álló. Európa.”?