koncert

Erik Sumo Band

Zene

A 15. születésnapját ünneplő zenekar jubileumi koncertjét eredetileg jóval nagyobb közönség előtt rendezték volna meg, de a fesztiválok többségéhez hasonlóan a kapolcsi Művészetek Völgye is a járvány áldozatául esett. Helyette négy ún. Völgyhétvégét tartanak szeptember és október folyamán, családias légkörben, 500 főre limitált nézőszámmal. A szokásos bőség zavarával szemben most alig néhány helyszín közül válogathatnak a látogatók, az esti programokon viszont így sokkal koncentráltabb a tömeg, az első pénteken teljesen megtelt a Pajta-Mozgó nevű színpad nézőtere.

Tövisházi Ambrus fő zenekarává az utóbbi években a Péterfy Bori & Love Band vált, az Erik Sumo Bandet inkább szerelemprojektként kezeli: saját szavaival, olyan ez neki, mint „egy jó whisky, amit néha elővesznek a pincéből”. Ennek megfelelően ritkán koncerteznek, de ezek az alkalmak mind eseményszámba mennek. Nem tudnék más együttest mondani, amelynek ennyire összetett zenei világa lenne, kaotikus összevisszaság helyett mégis inkább a sokszínűség és a kreativitás érződik a dalaikon. Új énekesnőjük, Kutzora Edina ugyan nagyon más karakter Harcsa Veronikához képest, akinek a helyére nagyjából egy éve érkezett, de ő sem lóg ki ebből a különleges világból.

Leginkább Drapos Gergely basszusgitáros összetéveszthetetlen mozgáskultúrája és a másik énekesnő, Kiss Erzsi párját ritkító kisugárzása vitték a hátukon a bulit, az abszolút csúcspont viszont a ráadásban volt, amikor vendégként Harcsa Veronika is feljött a színpadra. Az általa énekelt Princess of Mount Fuji csapott át a Liza, a rókatündér című film talán legismertebb betétdalába, a Dance Dance Have a Good Time-ba, amelynél tökéletesebb finálé kevés létezik. Óriási hangulatot csináltak, és szemlátomást ők maguk is legalább annyira élvezték, mint a közönség. Már csak ezért a koncertért is érdemes volt odautazni Budapestről.

Kapolcs, szeptember 4.

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.