2005-ben jött ki első, máris figyelemre méltó lemezük Craft Sounds And Voices címen, s rá egy évre a szélesebb feltűnést keltő How To Dance, rajta a két diszkrét sláger: a végtelenül szórakoztató Love Affair (notórius partijárók tanúsíthatják: erre a számra valóban csak röhögve lehet táncolni) meg az epikus-mániákus elektropop Kitchen. Hírnevüket tovább öregbítették élő fellépéseik is: a kötelező törés-zúzás mellett sajátos hatáselem a nyilvános vetkőzés, amihez mostanában nagyzenekari kíséret dukál. Az új albumon még a korábbiakhoz képest is nagyobb szerepet kap a vokál: gyakorlatilag csak klasszikus dalformában íródott, félig elektronikusra, félig akusztikusra maszkírozott szerzeményekkel pakolták tele a lemezt. Jellemző módon ideidézték a Kitchent is, csak most tökéletesen áthangszerelt, zongorára igazított és sokkal rövidebb (hivatalosan "pop") verzióban; éppen csak a szubverzív líra maradt a helyén. A hangsúlyváltást jelzi, hogy gyakorlatilag a zenekar tagjává avanzsált a gitáros Thibault Frisoni és a fúvós Alexandre Authelain - nem mintha ezzel egyben ki is iktatták volna a finom, pontozós-pittyegős elektronikus alapokat, sőt a két hatáselem remekül kiegészíti egymást. Nem állítanánk, hogy a zeneanyag egyenletesen zseniálisra sikeredett volna, de az biztos, hogy változatosságban nincs hiány. Vannak egészen elbűvölő francia nyelvű, szinte sanzonos, sőt bluesos (de azért hauzer) darabok, mint a Dani Siciliano (és a szerző David Lafore) által előadott Danse Avec Moi, vagy a lemezt indító L'inconnu Du Placard, és teljes blődlik, mint a bájosan tört angolsággal előadott Little Bug (ebben méltó párja az új sláger, a lepusztított zongorás house Remember Love). Az önéletrajzi utalások és spontán-tudatos "franglizmusok" később sem maradnak el, s ehhez újabb és újabb zenei álruhák társulnak: a Childhood Blues például konkrétan Tom Waitst idézi meg, a You Have To Dance a kocsmazene és a minimalista tech-house házasítására tesz reményteljes erőfeszítéseket, a Slum Girl pedig már kvázi filmzenei környezetbe illeszti a balladisztikus house nyersanyagot. Egy részét tán még szokni kell kicsit, de a lemezanyag java csont nélkül átmegy a léc fölött.
Get Physical/Neon Music, 2008
