Ez is világhír: a Montreux Jazz Fesztiválon lép fel a Jazzbois

  • narancs.hu
  • 2024. június 5.

Zene

A világ leghíresebb jazz fesztiválján lép fel a Jazzbois július 9-én. Ilyesmi évtizedek alatt csak kevés magyar előadónak sikerült.

Felsorolhatatlan, hogy a fesztivál 1967-es indulása óta kik léptek fel a kultikus rendezvényen, de többek közt Miles Davis, Chick Corea, Herbie Hancock vagy  Ray Charles nevét érdemes megemlíteni, de zenélt ott még Led Zeppelin, a Queen, David Bowie vagy Johnny Cash is.

Az idei felhozatlaban a Jazzbois mellett színpadra lép Sting, Lenny Kravitz, a Justice, Deep Purple, The Yussef Dayes Experience és a Kraftwerk is. 

Szinte példa nélküli, hogy magyar zenekar a Montreux Jazz Fesztivál hivatalos programjába kerüljön. Számos hazai tehetség szerepelt ugyan az ott megrendezett fiataloknak szóló versenyen már, például Szabó Gábor 1969-ben, Szakcsi Lakatos Béla 1970-ben, vagy a Benkó Dixieland, akik 1971-ben akik meg is nyerték a versenyt, a közelmúltban pedig többek közt Oláh Krisztián vagy Tálas Áron is zenéltek a versenyen 2015-ben, a hivatalos fesztiválon mostanáig nem tudunk más magyar fellépőkről. 

Július 9-én ezért a Jazzbois a montreux-i fellépését bátran lehet történelminek nevezni – közölte a zenekar menedzsere. Sok dolog van, amit Magyarországon világhírűnek tartunk, de a Jazzbois esetében ez fordítva van. Itthon kevesebben ismerik, hazánk határain túl azonban egyre nagyobb ismertséggel bírnak.

 
Jazzbois
Fotó: Valami Hektor
 

 

A Jazzbois új generációs fúziós zenét játszik, amit lehet jazzként aposztrofálni, de ahogy ma már a popzene is sokkal könnyebben mozog a műfaji kereteken belül, úgy ezt a műfajt sem lehet már szűken értelmezni. A Jazzbois zenei stílusát is nehezebb egy-egy jelzővel meghatározni.

A zenekar itthon fellépett már a Kalákával közös produkciójukkal a Müpában, nemrég pedig teltházas koncertet adtak az A38 hajón, azonban igazi erejük az, hogy mára európa sok nagyvárosában is egyenként több mint háromszáz jegyet tudnak értékesíteni, ami nem kis teljesítmény.

Ezt mi sem mutatja jobban, hogy ugyanaz az angol ügynökség (ATC Live) egyengeti a külföldi fellépéseiket, mint Azahriah-nak és a Carson Comának.

Abban azonban mindenképpen élen járnak, hogy az ő külföldi közönségük valóban külföldi, magyarokkal csak elvétve lehet találkozni londoni, párizsi vagy berlini koncertjeiken.

 

Kéthetes, 14 állomásos turnéra indul Európában a Jazzbois.

Miközben idén már másodszor lépett fel április végén a Brick Lane Jazz fesztiválon a zenekar, októberben már a londoni Jazz Caféban, az európai új jazz legfontosabb helyszínén lépnek majd színpadra, ahol korábban olyanok zenészek fordultak meg, mint például Yussef Dayes vagy épp Kamaal Williams. Nyáron többek közt a francia Jazz à Vienne fesztiválon, a lengyel Jazz Around-on és a kolozsvári Jazz in the Park fesztiválokon láthatjuk őket, ősszel pedig a berlini Club Gretchenben nyitják a kéthetes turnéjukat. A nyolc országot érintő turnéhoz további dátumokat ígérnek a fiúk. A körutat november 15-én Budapesten, az Akvárium Klubban zárják majd a szintén kultikussá vált makrohang társaságában. 

A sok új dátum mellé új albumot is ígérnek a srácok, ez a tervek szerint szeptember elején jelenik meg. „A külföldi koncerteken látjuk, hogy egészen szürreális elérése van a zenénknek. Londonban, Amsterdamban, Párizsban és Varsóban is teltház várt minket, és nem a kinti magyarok jöttek el, hanem külföldi rajongók. Most sokat megyünk külföldre, megnézzük, meddig lehet ezt feljebb tornászni” – mondta Sági Viktor a zenekar basszusgitárosa 

A zenekart online havonta átlagosan több mint egymillió alkalommal streamelik, és ennek csupán 2%-a érkezik Magyarországról, nemrégiben pedig egyórás műsorban foglalkozott a legnagyobb francia jazzrádió velük, a TSF.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.