Lemez

Fekete eső

The Weeknd: Echoes Of Silence

  • Greff András
  • 2012. január 27.

Zene

A South Park egyik részében egy sor halott híresség tipródik az utasszállító repülőgépnek fantáziált purgatóriumban: nagyon mennének már tovább mind, de addig sehogy sem lehet, amíg Jacko el nem fogadta elhalálozásának szomorú, ám kétségkívül megmásíthatatlan tényét. A The Weeknd új anyaga úgy indul, mintha kivágott jelenet volna ebből az epizódból: éjszaka van, gomolyog a köd, Michael Jackson szorongó, Neverlandtől mágiával távol tartott szelleme pedig egy fényreklámokkal átvilágított hideg üvegvárosban kiáltja világgá hallatlan szívfájdalmát. A Dirty Diana feldolgozásában a kanadai Abel Tesfaye tökéletesen hozza Jackson legendás falzettjeit - mintegy a képességeit fitogtatván, amelyekkel kilenc hónap alatt meghódította a fél világot.


Amikor tavaly márciusban letölthetővé tette első lemezét, a House Of Balloonst, igazán nem volt nehéz megérteni, miért ájulnak el tőle annyian. Tesfaye az R&B szupersztárok expresszív szenvelgését durván másnapos szövegvilággal kiegészítve helyezi hideg, komor, lassú alapokra, amelyeket legjobb dalaiban mindig feldob valami apró, ám zseniálisan hatásos hangszerelési trükkel. Olajfeketére mázolt R&B-jét nem véletlenül jellemzik filmzenés hasonlatokkal: az új anyag harmadik - amúgy elég lapos - szerzeménye a maga homályosan hullámzó szintetizátorhangjaival Angelo Badalamenti kísérőzenéire kacsint, a kiváló Xo/The Host második fele pedig Trent Reznor és Atticus Ross az új David Fincher-filmhez írt hangulatos dark ambient sziporkáira emlékeztet.

A legfontosabb persze az, hogy a precíz hangulatfestés mellett a The Weekndnek valódi dalai is vannak - már amikor úgy igazán összeszedi magát. A House Of Balloons még tele volt ilyenekkel, a nyáron elérhetővé tett (mert Tesfaye úgy nyomja, mint a popsztárok közül mostanában Robyn meg Beyoncé és Rihanna: szokatlanul sűrű megjelenéseivel biztosítja magának a figyelem állandó intenzitását), a pár nap alatt több százezer letöltést produkáló Thursday cseppfolyós számaiban viszont inkább csak a modorosság mozgatására maradt ereje. Az Echoes Of Silence félúton van valahol a kettő között: akkora bomba, mint a The Morning volt az elsőn, nincs rajta, de a torzított gitárokkal feszültté tett Xo/The Host, az énekhangok magasságát folyamatosan manipuláló, fenyegető hiphopalapokon előrecsúszó, hideglelős Initiation vagy a légies címadó kimondottan nagyszerű. A lemez olykor itt is sápasztó nyávogásba fordul, az ilyen percek száma azonban ezúttal elviselhetően csekély - és hát lássuk be: a makulátlan teljesítmény nem is illene igazán az emberi tökéletlenség e hipersebességgel naggyá lett fiatal dalnokához.

2011; letölthető a the-weeknd.comról

Figyelmébe ajánljuk

Közel kétmilliárd forint vízdíjat követel az állam Miskolctól, a város bérlakásait adta fedezetként

A magyar állam 2023 végén úgy kapta meg ingyen a rezsicsökkentés miatt milliárdos hiányt halmozó MiVíz Kft.-t 24 milliárd forintos vagyonával, hogy konszolidációt ígértek Miskolcnak. Erre nem került sor, idén nyáron viszont benyújtotta 1,8 milliárdos ki nem fizetett vízdíj számláját a városnak. A törlesztés fedezeteként egy 2,2 milliárd forintra értékelt önkormányzati bérlakásos társasházát adta zálogba a fideszes városvezetés.

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.