Lemez

A tetovált lány zörejei

Trent Reznor–Atticus Ross: The Girl With The Dragon Tattoo

  • - minek -
  • 2012. január 26.

Zene

A Nine Inch Nails-főnök Reznor és az egykor a 12 Roundsszal befutó Atticus Ross soundtrackje grandiózus vállalkozás. Szabályos kísérőzene, amely hűen követi le a film (A tetovált lány legújabb, Fincher-féle verziója) hangulatát, ugyanakkor terjedelmileg is tökéletesen megegyezik annak játékidejével - ennek megfelelően a 173 percnyi anyag csak 3 CD-re fér fel!


 

Ilyenkor persze kérdéses, hogy az alapvetően mégiscsak alkalmazott zene megáll-e a saját lábán, s végighallgatható-e - ha nem is egy ültő helyünkben, de legalább józan napi beosztással élve. Nos, a kép ebből a szempontból is inkább kedvező. Reznor és Ross érezhetően kellőképpen egymáshoz szokott már: nem hiába, hiszen How To Destroy Angels néven közös vállalkozást is működtetnek. Annyiban jogos eme filmzenét is ennek leágazásaként kezelni, hogy hozták magukkal énekesnőjüket, Mariqueen Maandigot (vagyis Mrs. Reznort) is, akinek alkalmi vokálja határozottan feldobja a javarészt instrumentális darabokat felsorakoztató produkciót. Vannak azonban hangsúlyos kivételek, s ezek némelyike sajátos keretbe foglalja a filmzenét. Reznor (Lynchhez hasonlóan) szintén megtalálta Karen O-t, a Yeah Yeah Yeahs hősnőjét, ám az együtt előadott Zeppelin-feldolgozás (Immigrant Song) inkább csak tisztes szakmunka - a lemezt záró Bryan Ferry-adaptáció (melyet hivatalosan is a HTDA ad elő) viszont erős és méltó befejezése a lemeznek (és a filmnek).

A két hagyományos értelemben vett dalszerű szám által közrefogott gigantikus gyűjtemény pedig többé-kevésbé kibontott, figyelemreméltó ötletek, szembetűnő és rejtett zenei csemegék egész sorát vonultatja fel. A nyugodt felszín alatt fenyegető mélységet sejtető dark ambient etűdöket, dronedolgozatokat néha zaklatott, indusztriál/rock hatásokban tobzódó paroxizmusok váltják - csak hogy ne váljék szimpla háttérzenévé az, ami határozott okkal és célra született.

The Null Corporation/Mute, 2011

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.