Film - A fonóban - Claudia Llosa: Fausta éneke

  • - köves -
  • 2009. november 19.

Zene

Limából jelentkezünk, az európai szemnek esztétikusan omladozó szegénységből: valahol itt, közelebbről egy szegényesen berendezett szobácskában dalol egymásnak anya és lánya - nem énekverseny, megrendezett feleselés folyik köztük, még csak nem is egy kitüntetett érzelmi pillanatban nyitjuk rájuk az ajtót. Sokkal inkább szóváltás ez, levegővétel, élet a fonóban. Helyben vagyunk.

Limából jelentkezünk, az európai szemnek esztétikusan omladozó szegénységből: valahol itt, közelebbről egy szegényesen berendezett szobácskában dalol egymásnak anya és lánya - nem énekverseny, megrendezett feleselés folyik köztük, még csak nem is egy kitüntetett érzelmi pillanatban nyitjuk rájuk az ajtót. Sokkal inkább szóváltás ez, levegővétel, élet a fonóban. Helyben vagyunk. A fesztiválgyőzelemhez vezető fegyelmezett filmkészítés csak ezután kezdődik: szép halkan, két versszak közt, huss, az idős aszszony lelke kirepül porhüvelyéből. A dél-amerikai film jó ideje veri a nemzetközi mezőnyt a természetközeli ősasszonyarcok fényképezésében. Arról, hogy odakint a földeken mi történt, csakis a dalfoszlányok és az édesanyja holttestével magára maradt Fausta további sorsából tudunk meg egyet s mást. Azt például igen hamar az orrunkra kötik, hogy Fausta nemi erőszak áldozata. Az erőszak nem vele, hanem az anyával esett, de a halála után már egyedül kell cipelnie a tragédiát. Fausta a szent együgyűek igen előkelő filmes táborához tartozik, sem tisztaságához, sem babonás félelmének mélységéhez nem férhet kétség. Nehogy egyszer vele is úgy legyen, mint az anyával, krumplit csíráztat a "csúnyájában" - nem véletlen, hogy a magyar népmesék e kedves szavával élünk, hisz aligha kérdéses, itt vagy orvosi, vagy népmesei esettel van dolgunk. A Berlini Filmfesztivál főzsűrije nyilván az utóbbit látta meg, s erre utalta ki az Arany Medvét. Az orvostudomány mossa kezét: krumplit nem gyógyítanak, s szerintük a bánat teje is csak a nép ajkán létezik (a babona szerint Fausta az anyatejjel szívta magába másságát), a zöldség eltávolítását azonban nagyon is szorgalmaznák. Fausta ilyen kórtörténettel szegődik el szolgálónak, hogy megkeresse a holttest hazaszállításának költségeit. Az élet, amiből ő csak nagyon vékony kis sávot hasít ki magának, persze nagyon is zajlik közben; helyi vakolatminták váltják egymást, s egy esküvő is lezajlik a háttérben, továbbá betekintést nyerhetünk az alig egykapunyira lévő jómódba is.

Forgalmazza a Cirko Film - Másképp Alapítvány

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.