film - AZ AMERIKAI

  • Koncz Linda
  • 2010. október 28.

Zene

Anton Corbijn holland fotográfus-filmrendező - a múlt század végi vizuális kultúra fenegyereke - a fényképezéstől lemezborítókon, videoklipeken és koncertfilmeken keresztül érkezett a játékfilmrendezéshez. Első kísérletét, a Controlt - mely a Joy Division frontemberének szomorú életéről dalolt - 2008-ban mutatták be a hazai mozik, a második, Az amerikai pedig Martin Booth A Very Private Gentleman című regényéből készült. Jack (George Clooney) fényképésznek adja ki magát, persze bérgyilkos.
Anton Corbijn holland fotográfus-filmrendezõ - a múlt század végi vizuális kultúra fenegyereke - a fényképezéstõl lemezborítókon, videoklipeken és koncertfilmeken keresztül érkezett a játékfilmrendezéshez. Elsõ kísérletét, a Controlt - mely a Joy Division frontemberének szomorú életérõl dalolt - 2008-ban mutatták be a hazai mozik, a második, Az amerikai pedig Martin Booth A Very Private Gentleman címû regényébõl készült.

Jack (George Clooney) fényképésznek adja ki magát, persze bérgyilkos. Skandináviából menekülve egy kis olasz faluban húzódik meg, s várja a következõ küldetést. Nem sokat beszél, és semmit sem árul el magáról, csak annyit tudunk, hogy amerikai, de az nagyon... A faluban csak L'Americanónak nevezik, a kávézóban Americanót kér, és a háttérben többször is felcsendül az "Americano, Americano" címû sláger... Diszkrét úriember, aki ért a fegyverek és a nõk nyelvén. Bár tudja, nem bízhat senkiben...

Olyan õ, mint egy magányos szamuráj, ki a megbékélés, a megtisztulás útján jár. A film közben csendesen hemzseg a vaskos szimbólumoktól. Ugyanakkor nehéz mûfajba sorolni: Bourne-rejtély-szerû alaptörténet az Erõszakik szomorkás hangulatában (de a humora nélkül), a Szellemíró ütemében, és Alain Delon szamurájának klasszikus krimikarakterével, érzékletes, fényképszerû beállításokkal. Izgalmas arany, piros fényekkel - épp az unalom határán (belül). Túl kicentizett összetevõk és hiányzó természetesség. A mozi után a történet helyett csak a színek és a fények maradnak meg; de mit ér egy krimi az esztétikum fogságában?

A Palace Pictures bemutatója

***

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.

Mindenki a helyére

Mit gondol Orbán Viktor és a Fidesz a nőkről? Hogyan kezeli őket? És mit gondol ugyanerről a magyar társadalom, és mit a nők maguk? Tényleg a nők pártja a Fidesz? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni a kötet többféle aspektuson keresztül. Felemás sikerrel.

Megint dubajozás

Alacsony belépési küszöb, mesés hozamok, könnyű meg­gazdagodás, örök élet: ezek közül az első kettőt biztosan ígérik a mesés dubaji ingatlanbefektetési ajánlatok. Pedig az előrejelzések szerint akár egy éven belül kipukkadhat az ingatlanlufi.