Film - Báj nélkül - Anne Fetcher: Nász-ajánlat

  • - ts -
  • 2009. június 25.

Zene

Száz év elmúltával be kell ismerni, a szerepkörváltás most már mindörökké megmarad színházi fogalomnak, a moziban teljességgel elképzelhetetlen. Ugyanakkor roppant kényes. Ha az 1993-as keltezésű Nyom nélkülre kevesen is emlékeznek, különben is már az elején elrabolják benne - nota bene: Kiefer Sutherland oldaláról; ő sem volt akkor még Jack Bauer - Sandra Bullockot, de az egy évvel későbbi Féktelenül biztos megvan. A színésznő fő fegyvere kétségkívül a báj volt. A fiatalosan grimaszolós, épp csak árnyalatnyira szabálytalan szépség, az elragadó lendület. Mindez tökéletesen elegendő is egy szerepkör jogos betöltéséhez. Ám

Száz év elmúltával be kell ismerni, a szerepkörváltás most már mindörökké megmarad színházi fogalomnak, a moziban teljességgel elképzelhetetlen. Ugyanakkor roppant kényes. Ha az 1993-as keltezésű Nyom nélkülre kevesen is emlékeznek, különben is már az elején elrabolják benne - nota bene: Kiefer Sutherland oldaláról; ő sem volt akkor még Jack Bauer - Sandra Bullockot, de az egy évvel későbbi Féktelenül biztos megvan. A színésznő fő fegyvere kétségkívül a báj volt. A fiatalosan grimaszolós, épp csak árnyalatnyira szabálytalan szépség, az elragadó lendület. Mindez tökéletesen elegendő is egy szerepkör jogos betöltéséhez. Ám ez a szerepkör nem korhatár nélküli. A kívánatos, vad fruskát egy idő után nem lehet hitelesen eljátszani - semmiféle külső segítséggel. Akkor sem, ha a korszerű szépségipar kiteszi a lelkét. Akkor sem, ha szakemberek célirányosan írnak forgatókönyvet a művészre. Sandra Bullock pedig épp ezeket választotta, vagy ezekbe kényszerült bele, az általunk (az túlzás, hogy rajongói, de minimum őszinte hívei) elvárt szerepkörváltás helyett.

Egy erős negyvenes fene vonzó is lehet, egy magát kora harmincasnak mutató negyvenes viszont ciki - a moziban soha sincs tökéletes illúzió.

S van pár dolog, ami a Nász-ajánlatban a főszereplőnél is kínosabb, például a második főszereplő, Alaszka. A romantikus komédiák ibuszos kihangosítása vonzó lehetőség, szerelem szép vidékeken, erdőn, mezőn, virágok illatában, madarak füttye alatt, mi is kéne még? Ám e film már a New York-i szekvenciáiban oly szemérmetlenül alkalmazza a blue box vagy a green screen vagy a valami egyéb színről elnevezett technológiát, ami utoljára Alfred Hitchcocknak állt jól (neki se mindig, pedig ő sem ismert mértéket), amikor a műteremben valami zöld háttér előtt ügyeskednek a szereplők, nekünk meg azt kéne hinni, hogy az utcán vannak, esetleg tónál. Alaszka persze még így is hozza az Ibusz-minimumot, van például egy jelenet, amiben úgy telik el az éjszaka, hogy a Nap vízszintes irányban átdzsal a horizonton - ez a legjobb a filmben, pedig gyorsítva adják.

S az tetézi mindezt, hogy a szakemberek, a forgatókönyvírók is fércmunkát végeztek, a Nász-ajánlaton nem - vagy csak elvétve - lehet nevetni, s egyáltalán nem érdemes azon izgulni, hogy egybekelnek-e az erre kijelöltek. Nagyon gyenge az egész.

Forgalmazza a Fórum Hungary

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.