A romantikus komédia (romkom) nem kifejezetten az a mûfaj, amiben túl nagy meglepetésekre lehet számítani, hiszen már maga a terminus technicus lelövi a poént: a boldogsághoz vezetõ út szellemességekkel, illetve a poénokhoz vezetõ út boldogsággal van kikövezve. A normától való bárminemû eltérés is azonnali és heveny mûfaji elégtelenséget okoz; vagy a kom dõl romba, vagy a rom komba - akárhogy is, mostoha mûfaj ez, mely nem kedvez a kísérletezõ kedvûeknek. Mindezek fényében kisebbfajta brea-king newsnak is tekinthetõ, hogy a Barátság extrákkal, miközben teljes egészében kimeríti a romantikus komédia tényállását, veszi magának a bátorságot, hogy kajánul megemlékezzen a mûfaj ordas közhelyeirõl. Magyarul az történik, hogy fiú meg lány saját kapcsolatuk (szexszel kiegészített barátság - vajh kivitelezhetõ-e az ilyesmi?!) megélése és kitárgyalása során folyamatosan a mûfaj közismert darabjaira hivatkozik. A sûrû kikacsintások (legyen szó Katherine Heigl destruktív munkásságáról, a Nora Ephorn-iskoláról, vagy olyan klasszikusokról, mint az Ez történt egy éjszaka és a Bob és Carol és Ted és Alice) ahelyett, hogy idesegítõ tudálékoskodásnak tûnnének, kifejezetten emelik a produkció fényét. Szerelmes yuppie-kkal normál körülmények között csak bajosan lehet rokonszenvezni, ilyen körítéssel viszont jó darabig elviselhetõ, ahogy a snájdig fiatalok romkomoznak. Van tehát egy átlagosnál jobb elsõ óránk, majd sajnos komolyra fordulnak a dolgok, s valamennyi közhely, amelyrõl ironikus diskurzus folyt eddig, hótt komoly romkom-valósággá válik.
Az InterCom bemutatója
***
