Film - Ez komoly! - Birgitte Staermose Mortensen: Room 304

  • - borz -
  • 2011. október 20.

Zene

A szállodaigazgatónak viszonya van a recepciós csoportvezetővel (szakszerűbben mondva front line manager), de még vívódik a feleség és a szerető között. Utóbbinak sem egyszerű: két gyereke és férje van, szintén szállodai alkalmazott.
Az alsó traktusban a kosovói menekült feketemosogatónak végre alkalma nyílik egy régóta esedékes becsületgyilkosságra, amikor szállóvendégként házhoz jön egykori szomszédja, aki megerőszakolta a feleségét (ma a hotel mosodájának oszlopos tagja). A két filippínó szobalány egyre csak tolja a szekeret a hosszú folyosókon, mint a biciklit ifjabb Torrance egy Szépkilátás nevű másik hotelben.

Az elején bemutatott pisztoly nem hazudtolja meg a dramaturgia szabályait: miután végigvándorol a céges törzsgárda jó részének a kezén, a legrosszabb helyre, az igazgatóhoz kerül, a sok lelki válságos közül is a legdúltabb lélekhez, aki - mint utódjától megtudjuk - egy ideje már nem volt önmaga; a krízis mélységéről mindent elmond, hogy munkahelyi szarkaként hordta haza a miniszappant, és jelentős készletet halmozott fel zuhanysapkából is. Csalt, hazudott és lopott, így a közismert igazság szerint előbb-utóbb ölni fog. Ennél már csak azt várjuk türelmetlenebbül, hogy sikerül-e valahára megdugatnia magát a vonzó spanyol stewardessnek.

Az első filmes Birgitte Staermose jeles honfitársa, Lars von Trier köpönyegéből készül kibontakozni, de még csak a belegabalyodásnál tart. A Room 304 Birodalom-fílingje tagadhatatlan, de az iróniát hírből sem ismeri. Itt mindenki, legyen alkotó vagy szereplő, halálosan komolyan veszi magát, s mivel a hősök személyiségéhez, múltjához nem visz közelebb a történet, esélyünk sincs megérteni a sorsukat. Beosztásához híven Kasper, az igazgató szenved az élen, neki vagy a háza égett le, vagy a beteg gyereke halt meg, vagy a házasságtörők bűntudata gyötri, vagy általában a lét, de annyira, hogy már semmi sem mentheti meg az öngyilkosságtól, hacsak arra nem téved valaki, hogy új jelentéssel gazdagítsa a "maga felé hajlik a keze" fordulatot. Némi fekete humor még elviselhetővé tehetné az elnyúló szenvedéseket, ám ennek híján a néző is kénytelen osztozni a szereplők kínjában.

A Cinereal bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.