Film - Minden kedves nézőnknek... - Arnaud Desplechin: Karácsonyi történet

  • - köves -
  • 2009. december 17.

Zene

Karácsonyozni gyűlik a Vuillard család - nincs is ebben semmi rendkívüli, az évnek ebben a szakában jobb híján erre gyűlnek a celluloidfamíliák, tán még Steven Seagal is felhagy a bozótvágással, s beépített ügynök létére kedélyesen elcseveg a konyhai fedőszervekkel. Vuillard-éknál azonban senki sem teszi le a fegyvert, a családi tűzhely körül melegedő családtagok januári tempóban ütnek-vágnak, és még abban sincs egyetértés közöttük, hogy melyikük - az élemedett korú feketebárány vagy az idegösszeomlásban már tizenévesen profi kamasz - adományozza csontvelejét a donor nélkül esélytelen törzsfőnök asszonynak.

Karácsonyozni gyűlik a Vuillard család - nincs is ebben semmi rendkívüli, az évnek ebben a szakában jobb híján erre gyűlnek a celluloidfamíliák, tán még Steven Seagal is felhagy a bozótvágással, s beépített ügynök létére kedélyesen elcseveg a konyhai fedőszervekkel. Vuillard-éknál azonban senki sem teszi le a fegyvert, a családi tűzhely körül melegedő családtagok januári tempóban ütnek-vágnak, és még abban sincs egyetértés közöttük, hogy melyikük - az élemedett korú feketebárány vagy az idegösszeomlásban már tizenévesen profi kamasz - adományozza csontvelejét a donor nélkül esélytelen törzsfőnök asszonynak. Arnaud Desplechin ez idáig sem volt az a hagyományos ünneptartó, hazánkban is fellelhető rendezői munkássága legalábbis olyan rendezőnek mutatta, aki egy gyűjtő lelkesedésével keresi azokat a szép, életszerű, s épp ezért zavarba ejtő pillanatokat, melyek magyarázatai rendre kimaradnak a sajtókönyvekből. A karácsony kontra Desplechin meccsből - váratlan eredmény - mindkét oldal győztesen kerül ki; tulajdonképpen barátságos meccs ez, a felek épp csak kóstolgatják egymást a maguk örömére, de ez a kóstolgatás is alaposan kilóg a Jézuska-várós, jól nevelt kínálatból. Teljes ünnepi dicsfényében ragyog a szülői ház dísztermében felállított karácsonyfa, de a legnemesebb karácsonyfa mégiscsak Catherine Deneuve. Nem is csoda, hogy Desplechin is az ő lábaihoz helyezi legértékesebb ajándékát. A minden házra jutó gyilkos anya szerepét, aki szeretetével éppúgy maradandó károsodások okozója, mint egyes hozzátartozóit sújtó, mosollyal viselt közönyével. A mi filmidőnkre már réges-rég beálltak a frontok, tán csak a csontvelőharc rendezheti át a viszonyokat, melyekkel a rendező az olyan művészfilmes örömével játszik, aki szappanoperába vágta a fejszéjét. Jó kis vicsorgós karácsonybonyolítás Desplechiné, melyhez kajánul valami nagyon banális, de tökéletesen paszszoló thrillerzenét is alákevert: így gyilkoltok ti, halkéssel, girlanddal, egy-egy pillantással. Ettől persze még sültrealista is lehetne az ábrázolás, hisz ki ne érezte volna már egy-egy családi rendezvény alkalmával, hogy azonmód kitekerné szerettei nyakát, s ugyanez simán működhetne elvadult abszurdként is. De hogy két és fél óra karácsonyi öldöklés elteltével még valami szeretetféle is fröccsenjen az arcunkba: az, ünnep közeleg, hát mondjuk ki: alighanem tényleg művészet.

A Szuez Film bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Halál kasmírpulóverben

Almodóvar öregszik. E tény új dolgokra sarkallja: megjött az étvágya, hogy az öregedésről és a halál egyre nyomasztóbb közelségéről meséljen, és el-elkalandozik spanyol anyanyelvétől.

Mi végre, mi végre?

A Láthatáron Csoport új produkciójának az alcíme – részvételi boldogulás 90 percben – csak első pillanatban tűnik furcsának, hisz’ mindenki próbál valahogyan boldogulni. Együtt, külön, akárhogy. De van-e értelme az egésznek?

Sorcsere Brüsszelben

Az Európai Parlament október 27-én jóváhagyta az Ursula von der Leyen vezette második Európai Bizottság névsorát, rajta a magyar Várhelyi Olivérrel. Az EU új végrehajtó szerve, „kormánya” december 1-jén kezdte meg munkáját, és a 2029-es európai választásokig lesz hivatalban. Ugyanekkor történt őrségváltás az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban is, ahol a belga liberális Charles Michel helyére a portugál szocialista António Costa lépett elnökként. Ezzel teljessé vált a tisztújítás az uniós intézmények élén.

Digidemokrácia

  • Bretter Zoltán

Az elmúlt években sokszor tettem fel magamnak azt a kérdést, hogy vajon hol marad a „román Orbán Viktor”? Az elnökválasztás november 24-én tartott első fordulójának másnapján Romániában mindenki azt kérdezte, hogy honnan bukkant föl Orbán Viktor románsággal súlyosbított változata?

A tétovák és a rutinos betartók

Két hónap után sem jutottak dűlőre egymással a frakciók a Fővárosi Közgyűlésben a főpolgármester-helyettesek ügyében, és nem tűnik úgy, hogy közelednének az álláspontok. A Tisza Párt mintha továbbra is keresné a helyét a fővárosi politikában.

Mennyek és poklok

Jövő márciusban lejár Matolcsy György mandátuma az MNB élén, utóda Varga Mihály pénzügyminiszter lesz. Mit köszönhetünk Matolcsy jegybankelnöknek a Pallas Athéné Alapítványokon, a „kőgazdag” fián és a még mindig magas alapkamaton kívül?

„Ezt ma egy magyar bíró nem meri kimondani”

Másfél évtizede dekorálja ki a kormány társadalmi célú hirdetéseknek álcázott propagandaplakátjait a pécsi jogász, akit ezért elmarasztalt a bíróság. Nem adja fel, az elzárást is vállalja a szabad véleménynyilvánításért. Örül annak, hogy az „óbaloldal” eltűnőben van, de szerinte a Tisza Párt nem tud választást nyerni ellenállási mozgalom nélkül.