film - SALT ÜGYNÖK

  • Hajnal Ernõ
  • 2010. augusztus 12.

Zene

Persze ez egy Angelina Jolie-mozi, s mint ilyet kell elhelyeznünk az Angelina Jolie-hajviseletek rangsorában (27. percig: festett sárga, 27-100 p.: festett fekete), s csak ezután járulhatunk a kémfilmeket elbíráló rögtönítélő moziszék színe elé.

Persze ez egy Angelina Jolie-mozi, s mint ilyet kell elhelyeznünk az Angelina Jolie-hajviseletek rangsorában (27. percig: festett sárga, 27-100 p.: festett fekete), s csak ezután járulhatunk a kémfilmeket elbíráló rögtönítélõ moziszék színe elé. Mi viszont, amilyen bátrak vagyunk, teszünk a hivatali útra; annál is inkább, mert a Salt ügynöknek a csendes iparosok egyik szívünknek kedves képviselõje, Phillip Noyce a rendezõje, s innentõl dzsolizhatnak tõlünk, amennyit csak tudnak, ez nekünk akkor is egy Phillip Noyce-film. Noyce-ban azt szeretjük, hogy akciórendezõként a legõsibb mesterséget ûzi, ifjonti divatoknak sosem dõlt be, és a kapuzárási pánik sem eredményezett nála olyan vizuális kényszercselekvéseket, mint mondjuk Tony Scottnál. A kamionról kamionra ugráló kémet és az elfogására mozgósított ügynöki apparátust mindig jó szögbõl, illõ zenei aláfestéssel találja meg a kamerája, semmi faxni, itt egy Jolie repül, ott egy rendõrautó, a távolban parancsot osztogató hivatali arcokon pedig a jogos aggodalom. Tétje az egyáltalán nincs a dolognak, mert az legkorábban a fõcímeknél (A. Jolie titkos ügynököt a szerelem kimenekíti egy észak-koreai börtönbõl), de legkésõbb a Daniel Olbrychski cipõtalpából kiugró késpengénél odalett, de annyi baj legyen, amikor ilyen flottul megy a menekülés. A késõbbiekben sajnos az orosz és az amerikai elnök (Noyce-nál hagyományosan vértelen bürokraták az amerikai prezik) élete is veszélybe kerül, amit már nem ment sem a közúti akciózás, sem a White House spájzában feltûnõ elvtársi különítmény.

Az InterCom bemutatója

***

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.