Film - Szomorú film a halálról - Tolnai Szabolcs: Fövenyóra

  • - bbe -
  • 2008. november 13.

Zene

Danilo Kis életművével enyhén szólva nem lehet egy könyvtárat megtölteni. A két rövid, ám fenomenális, csodálatos novellásköteten kívül (Borisz Davidovics síremléke, A holtak enciklopédiája) van még nekünk az Anatómialecke (a pamflet-világirodalom gyöngyszeme); néhány dráma, egy kisregény, egy ifjúkori poéma és sok érdekes, művelt alkalmi darab (interjú, beszéd, kisesszé, tárca, néhány vers - elegyes dolgok változatos irodalmi témákról). No meg a három önéletrajzi kisregény: a Korai bánat, a Kert, hamu és a Fövenyóra.

Danilo Kis életművével enyhén szólva nem lehet egy könyvtárat megtölteni. A két rövid, ám fenomenális, csodálatos novellásköteten kívül (Borisz Davidovics síremléke, A holtak enciklopédiája) van még nekünk az Anatómialecke (a pamflet-világirodalom gyöngyszeme); néhány dráma, egy kisregény, egy ifjúkori poéma és sok érdekes, művelt alkalmi darab (interjú, beszéd, kisesszé, tárca, néhány vers - elegyes dolgok változatos irodalmi témákról). No meg a három önéletrajzi kisregény: a Korai bánat, a Kert, hamu és a Fövenyóra. Hogy Kis e nem túl sok leírt oldal dacára miért főalakja mégis a (kelet-)európai irodalomnak, azt nem tudjuk most megbízhatóan megindokolni. Legyen elég annyi, hogy Magyarországon például egy komplett kisegyháznyi híve van, jobbára vajdasági magyarok (de nem kizárólag). Õk idoljukként őrzik szívükben alakját, s ápolják emlékét. És ez így helyes, mert Kis nemcsak nagy író, de nagyszerű ember is volt. Valamiképpen a személyisége - a valós és az irodalmi, bár ez a kettő aligha választható szét - összegezte sok-sok élő és holt ember tapasztalatát Kelet-Európáról: az identitás összetettségéről, a számkivetettségről, az otthontalanságról; meg a rajongásról, a pátoszról és az iróniáról.

Élete nyitott könyv. A magyar zsidó apa és a Crna Gora-i szépség logikátlan és valószerűtlen házasságából született Danilo Újvidéken, majd a Zala megyei Kerkabarabáson tölti gyermekéveit: a család a "hideg napok" után menekül át Magyarországra a rokonokhoz. De a végzetüket sem e rokonok, sem az apa nem kerülheti el. A háború után a kamasz Danilo Cetinjébe repatriál, onnan Belgrádba vezeti a sors, majd pedig - a 70-es évek végétől - a kikényszerített emigrációba.

Tolnai Szabolcs, filmünk szabadkai születésű rendezője mondhatni von Haus aus szektatag - és nem kétséges az sem, hogy a Kis által oly ritkának tekintett "jó olvasók" egyike. Alaposan áttanulmányozta s megértette az önéletrajzi vagy mondhatnánk: apaéletrajzi trilógia minden betűjét. Nem volt könnyű dolga, amikor ebből az anyagból - az aprólékos megfigyelések, családi anekdoták és belső, lelki történések költői elegyéből - többé-kevésbé egyenes dramaturgiájú filmet kellett készítenie. De becsülettel megküzdött vele. Kis két alakban, gyermekként (David Vojvic) és fiatal felnőttként, befutott íróként (Nebojsa Dugalic) lép elénk; az utóbbi szülei életének helyszíneit - a "gyökereit", a születése előtti múltját, saját magát - keresi. Nem tudom megítélni, a nem beavatottak számára az író (ön)életrajzának részletei mennyire állnak össze: de talán nem is biográfiai filmként tanácsos a Fövenyórát néznünk. Egyrészt, mert a másik főszereplő, az apa, Eduard Sam (Slobodan Custic) sorsa - a kisebbségi lét szorongásos neurózisa, a polgári lét kudarca, a téboly és a meggyilkoltatás - maradéktalanul kibontakozik előttünk. Másrészt pedig azért, mert ha a történet némiképp enigmatikus is marad, a gyönyörűen fényképezett (operatőr: Pohárnok Gergely) epizódok valahogy kiadják a Kis-életmű egyik oldalát: az örök fenyegetettség, a szorongás és a halál képeit. (Az iróniának, Kis másik trade markjának e történetben nem sok szerep jut.) "Valahogy": a kifinomult, értő operatőri és rendezői munka jóvoltából.

Bemutatja a Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetsége

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.