film - TÁJKÉP CSATA UTÁN

  • - ts -
  • 2011. február 24.

Zene

Kertész Imre, amikor átvette Nobel-díját, egyebek mellett arról sem felejtett el megemlékezni, hogy milyen nagy hatással voltak rá Tadeusz Borowski művei. Mindevvel együtt a túlzó leegyszerűsítéssel lágeríróként számon tartott szerző ezen műve - méltatlanul - legintenzívebb utóéletét a címében élte meg.
Kertész Imre, amikor átvette Nobel-díját, egyebek mellett arról sem felejtett el megemlékezni, hogy milyen nagy hatással voltak rá Tadeusz Borowski mûvei. Mindevvel együtt a túlzó leegyszerûsítéssel lágeríróként számon tartott szerzõ ezen mûve - méltatlanul - legintenzívebb utóéletét a címében élte meg. A "Tájkép csata után" immár úgy köszön vissza a haditudósításoktól a gasztroblogokig kiterjedõ médiahorizont minden pontjáról, hogy egy percig sem gondoljuk mögé Andrzej Wajda egészen kiváló 1970-es filmjét. Pedig abban a poétikusan ifjú Daniel Olbrychski a drótkeretes szemüvegében, csíkos rabruhájában olyat játszik, amirõl nehéz elképzelni a felejtést.

Persze egy - immár amerikai kézen lévõ - koncentrációs táborban járunk, mindenki elment már, csak az elkeseredett lengyelek marják egymást. Mely többszörösen, százszorosan lehetetlen helyzetbõl csak a szerelem ereje (meg valamennyire, egy kicsit a verseké, a könyveké) rángathat ki - ideig, óráig. A lány (a szépséges Stanislawa Celinska) Nyugatra menne, amikor már mehetne, a fiú arra, haza. De mielõtt még mehetnének, egy lopott délutánra, egy foglár háta mögötti együttlét rövid perceire olyan lesz minden, mint amilyennek lennie kellene - mindig is. Talán azért lesz olyan, hogy aztán nyugodtan olyan lehessen, mint amilyen mindig - amilyennek nem szabadna lennie.

Errõl hogyan is feledkezhetünk meg? Legalább akkor eszünkbe juthatna, amikor kis kocsin - egyedül, hazafelé - vonszoljuk magunkkal azt a néhány könyvet, ami legnagyobb bajaink közt megmaradt nekünk.

Vetíti az Örökmozgó, 28-án, fél kilenckor

*****

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.