Film: A Kukucs Klán (Griffin Dunne: Meglesni és megszeretni)

  • Deutsch Andor
  • 1997. július 24.

Zene

Íme egy bosszúálló komédia. A bosszúálló komédia gyászos vidámságot jelent, az pedig azt a fajta angol humort (még pontosabban: ez az angol humor), melyben a vidámság mindvégig egy hajszálon múlik. Miközben igazi, felhőtlen, kertmozikra tervezett, illogikus börleszket látunk, mégis sejthetjük, hogy a forgatókönyvírónak (na jó, a sorsnak) csak egy egészen laza, alig látható kis csuklómozdulatra lenne szüksége ahhoz, hogy mindent tragédiába fordítson. És akkor jöhetnének a megvakított királyok, féltékenységből kibelezett, igaztalanul elhagyott szeretők, égő birodalmak.

Íme egy bosszúálló komédia. A bosszúálló komédia gyászos vidámságot jelent, az pedig azt a fajta angol humort (még pontosabban: ez az angol humor), melyben a vidámság mindvégig egy hajszálon múlik. Miközben igazi, felhőtlen, kertmozikra tervezett, illogikus börleszket látunk, mégis sejthetjük, hogy a forgatókönyvírónak (na jó, a sorsnak) csak egy egészen laza, alig látható kis csuklómozdulatra lenne szüksége ahhoz, hogy mindent tragédiába fordítson. És akkor jöhetnének a megvakított királyok, féltékenységből kibelezett, igaztalanul elhagyott szeretők, égő birodalmak.

Persze nem jönnek, mindez csak távoli, halvány lehetőség, finom angolosság; kertmoziban valószínűleg éppen elég ennyi. Ám talán ettől lesz mégis minden kicsit bábjátékszerűen irreális. A hozzávetőlegesen normálisként bemutatott szereplők lehetetlen helyzetekbe kerülnek, és lehetetlen szituációkba hozzák magukat, és mindez csak azért történhet meg, mert motivációiknál fontosabbak az akcióik. Nem áll távol tőlük sem Vitéz László palacsintasütője és nadigrágja, sem a hőskorszak minden hasra esés után megható elszántsággal és komoly képpel újra nekiveselkedő fekete-fehér csillagai. Szóval itt az összefüggés Buster Keaton és Oidipusz király között.

Mindezt úgyis enyhíti, finomítja és alakítja egy másik, szintén jól bevált és szintén nem érdemtelenül népszerű komédiatípus hozzáadása, a franciás, hálószoba-kergetőzős. Feydeau-tól Molnár Ferencig számtalan francia bizonyította már, hogy mekkora lehetőségeket és kötelességeket rejt ez a műfaj is. A forma szaktudást igényel, tapasztalatot, jó dramaturgot és/vagy jó vágót. Elvégre senki nem léphet bele kétszer ugyanabba a szekrénybe, aki pedig az ágy alá bújt, nem tudhatja, kik csókolóznak a spanyolfal mögött. Ilyesmik.

E két komédiatípus fele-fele arányú keverése azt mutatja, hogy az alkotók bizonyos fokig hajlamosak a kockázatvállalásra. A kockázat persze nem az, hogy a szerelmesek esetleg nem találhatnak egymásra végül, hanem az, hogy az alkotók játékos hajlamai lelohasztják a nézők jegyvásárlási kedvét. Mert azért ne feledkezzünk bele az elemzésbe annyira, hogy szem elől tévesszük a lényeget: ez egy kicsire törő, szórakoztató, tömegfogyasztásra szánt film.

A férfi vissza akarja szerezni szerelmét egy Francia Szakácstól. A Francia Szakács volt szeretője viszont bosszút akar állni. Tervét jól kifőzte, és ínyenc kegyetlenséggel igyekszik is végrehajtani. Közben ráakad erre a bamba pacákra, a javíthatatlan romantikusra, akitől a francia elszerette a Szép Szőke Szépséget. Egyikük tönkre akarja tenni a férfit, hogy visszakapja a nőjét, a másik tönkre akarja tenni a férfit, mert reméli, hogy ez majd jólesik. Ettől kezdve együtt forralják bosszúterveiket. A pasas tudományos módszerekkel él, a nő nyers indulattal. Ülnek a háztetőn, szemben a galambfészekkel, és kukkolják a boldog hűtleneket.

A pacákot a kicsi és aranyos Matthew Broderick játssza. Rá a magyar néző azért emlékszik szívesen, mert legutóbbi szerepében valamiért Kovácsnak hívták. A közönség női felének egyébként, ahogy meglátja, azon nyomban anyáskodni és dédelgetni támad őt kedve, amitől a közönség férfi tagjai vagy dühösek lesznek, vagy irigyek. Partnere a romantikus vígjátékok régi veteránja, Meg Ryan. Esetében elsősorban a jelmeztervezőt illeti dicséret. Be kell vallanom ugyanis, hogy szeretem azokat a nőket, akik nagy motorral járnak, és olyan fekete bőrszerkót hordanak, ami látszani engedi a köldöküket.

Nem hiszem, hogy kegyetlenség, ha most elárulom, mi lesz a film vége: a két férfi összebarátkozik, az elhagyott szeretők a hosszú közös vadászat végére pedig rájönnek, hogy inkább egymást akarják, és sok félreértés és ellentét után végül egymáséi lesznek. Úgysem ez a lényeg. Inkább az, hogy ha egy meleg nap után eljön az este, az ember szeret másfél órát így eltölteni: hűvösben, nevetve, szerelmeseket nézve. Mindez a nyár érdeme talán, nem a filmé. Lehet, hogy ősszel már nem is tetszene.

Deutsch Andor

Meglesni és megszeretni (Addicted to Love, 1997); rendezte: Griffin Dunne; írta: Robert Gordon; fényképezte: Andrew Dunn; zene: Rachel Portman; Szereplők: Meg Ryan, Matthew Broderick, Kelly Preston, Tcheky Karyo; forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.