Film: Földalatti menny (Antal Nimród: Kontroll)

  • Veralina
  • 2003. november 20.

Zene

Ebben az országban kissé nehéz nem a BKV-ra asszociálni, ha egy film elején felbukkan Aba Botond, a BKV Rt. vezérigazgatója, azt bizonygatván, hogy a darab, amit látni fogunk, semmiféle kapcsolatban nem áll a nagyvállalattal. Persze, tudjuk mi jól, minden egyezés a valósággal a véletlen műve - ezek az ellenőrök nem azok az ellenőrök, ez a metró pedig természetesen nem az a metró.
Ebben az országban kissé nehéz nem a BKV-ra asszociálni, ha egy film elején felbukkan Aba Botond, a BKV Rt. vezérigazgatója, azt bizonygatván, hogy a darab, amit látni fogunk, semmiféle kapcsolatban nem áll a nagyvállalattal. Persze, tudjuk mi jól, minden egyezés a valósággal a véletlen műve - ezek az ellenőrök nem azok az ellenőrök, ez a metró pedig természetesen nem az a metró.

A nagyjátékfilm-rendezőként most debütáló Antal Nimród munkáját egyfelől tagadhatatlan irónia, groteszk hangvételű humor jellemzi, másfelől az expresszionizmus hatása - a főszerepet alakító ellenőr, Bulcsú (Csányi Sándor) nyomott lelkiállapotának nem csupán a zegzugos, komor hangulatú magyar metró a tükröződése, de az ott garázdálkodó sorozatgyilkos alakja is, aki - folytatván az expresszionista párhuzamot - a főhős doppelgängere.

Vele és a bliccelő utasokkal küzd meg hősünk ebben a szimbolizmust realizmussal vegyítő moziban, mely sem az akció-, sem a vígjátéki, sem pedig a thriller-elemeket nem nélkülözi. Antal Nimród egyéni filmnyelvet beszélő, kifejezetten tehetséges, bár időnként még bizonytalankodó rendező - a mozi egy-két dialógusa túlzottan szájbarágó és szentenciózus, ellenpólusként azonban pergő, kihagyásra épülő párbeszédeket is hallhatunk; a vizuális gegeken alapuló humort, a feszültségteremtést remekül műveli, egy-két üldözéses akciójelenete azonban mintha túlzottan hosszúra nyúlna; a doppelgänger-effektust ellenben mesteri eleganciával teszi oda.

A Bulcsú figuráját visszafogott színészi eszközökkel, nagy magabiztossággal megformáló Csányi Sándor és a metróban garázdálkodó sorozatgyilkos (Szabó Győző) alakja között egyértelmű a párhuzam. A sorozatgyilkos a hajdan szebb napokat látott fiatal ellenőr rosszabbik énje, az az agresszor, akivé a hős, reménytelennek tetsző helyzete folytán, maga is válhatna, és aki a film egy-két jelenetében elő is tör belőle. Antal kódot is ad az értelmezéshez - a két szereplő ruházata megegyezik (bőrkabát és kapucnis overall), akár össze is keverhetnénk őket.

A párhuzam kifejezetten merész, de a rendező túlzottan kedveli hősét ahhoz, hogy kiaknázza az analógiában rejlő lehetőségeket - engedményt téve a hollywoodi dramaturgiának Bulcsú végül újabb esélyt kap az élettől, a ,,földalatti" poklot és a purgatóriumot bejárva jut el a mennybe.

A film befejezése, a lendületes akciók, a fanyar, már-már abszurditásba hajló humor és a remek színészi játékok kifejezetten nézőbaráttá teszik a mozit - kérdés, hogy az utóbbi évek magyar sikerfilmjein trenírozott közönség mit tud kezdeni egy olyan alkotással, amin, hogy teljességében átlássuk, még gondolkodni is kell.

Veralina

A Budapest Film bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.