Film: Gagyigalopp (Tímár Péter: Le a fejjel!)

  • - turcsányi -
  • 2005. március 17.

Zene

A rendező legújabb, sokak szerint a középkorban játszódó filmjét a Heti hetes című tévésorozat szereplőivel forgatta. Csupa már többször bizonyított színész, aki pedig nem színész, mind megannyi érdekes karakter. Két légy ütődött egy bátor csapásra: a figurák megformálására leg-alkalmasabb alanyok alapjáraton is a közönség kedvencei. Természetesen ez művészi csapda is.

A rendezõ legújabb, sokak szerint a középkorban játszódó filmjét a Heti hetes címû tévésorozat szereplõivel forgatta. Csupa már többször bizonyított színész, aki pedig nem színész, mind megannyi érdekes karakter. Két légy ütõdött egy bátor csapásra: a figurák megformálására leg-alkalmasabb alanyok alapjáraton is a közönség kedvencei. Természetesen ez mûvészi csapda is. Nehogy már csupán a húzónevek miatt legyen magas a nézõszám... Egy jó forgatókönyv, egy lendületesre rendezés azonban feleslegessé tenne minden ez irányú aggodalmat. Minderrõl azonban nem beszélhetünk. A kevésbé sikerült Tímár-filmek szokásos fogadtatásának - egyébként általam szerfelett unt - koreográfiája szerint itt korábbi érdemei következnének, melyek kétségkívül dúsak (a) ide a címek jönnének, de magunk között vagyunk; b) ide címek jönnének, de azért hagyjuk el, hogy ne keltsük a bezzegelés gyanúját, miszerint azok voltak az igaziak).

A Gyalog-galopp nagy filmsiker volt szerte a világon; megihletõdni általa cseppet sem szégyelleni való, sõt bizonyos fokú mûveltségre utal, ami persze nem feltétele semminek, de vannak, akik bírják. Csinálni egy saját gyalogos galoppot tehát nagyon is ígéretes elszánás. A bevált formát sajátlagos tartalmakkal megtölteni nemes kihívás. Annak fényében meg különösen az, sõt eszeveszetten bátor is, ha számításba vesszük, hogy a tavalyi év legnagyobb magyar kasszasikere (A magyar vándor) is hasonló ambíciókról árulkodott. (Mintha lenne egy kis tülekedés ebben a butikban, hirtelen eszembe jutott a Mohácsi vész.)

Ráadásul a lehetõségek korlátlanok, ha Tímár Péter ugyanezt a filmet nem a Heti hetes, hanem a Híradó sztárjaival forgatja le (képzeljünk egy castingot a parlamentbe...), még magasabb nézõszámot ér el, hogy a Fókusz vagy a Névshowr vagy a Napkelte sztárjait már ne is említsük, az milyen csuda móka lenne! De ha az idõjárás-jelentések hõsei domborítottak volna, azt is sokan megnéznék. Ne folytassuk!

S két dolgot nem tehetünk még, nem mesélhetjük el a sztorit, hisz mindenkihez (rendezõhöz, színészekhez, fizetõ nézõkhöz, e fórumhoz) méltatlan lenne, s nem vizsgálhatjuk szokásos kritikai gyakorlatunk szerint a mûvet, mert az meg az eddig és eztán itt szereplõ filmekkel szemben lenne méltatlan. A Le a fejjel!, bár sok tekintetben megtévesztõ (moziban megy, forgatás útján készült stb.), nem film, csak nagyon rossz.

- turcsányi -

Forgalmazza a HungariCom

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.