Zene

Bennjárunk a német zenei romantika sűrűjében, elsőre okvetlenül ilyen érzésünk támadhat, amint a DG új kiadványáról megszólal a magyar közönség számára alkalmasint teljességgel ismeretlen 19. századi zeneszerző, Louis Lewandowski muzsikája.

Kevesen vannak a popmezőnyben, akiknek nagyratörő művészi koncepcióival, az utóbbi években gondosan, porciózva adagolt zenéivel, magánéletével, közösségi médiában landoló bejegyzéseivel oly sokat foglalkoztak volna, mint Claire Boucher-éval, akit leginkább Grimes néven ismerünk.

A modern jazzstúdiumok alapító atyja, a Columbia Egyetem Jazztanulmányi Tanszékének adjunktusa a MüPában tartott Jazztanulmányi Szimpózium meghívására érkezett Budapestre, ahol előadást tartott érdeklődők, zenészek és a Jazztanulmányi Kutatócsoport körében, majd a Müpa jazz-tehetségkutatójának zsűrijeként három napon át szemlézte a feltörekvő magyar zenészeket. A jazz és a mítoszgyártás, Trump és a negrofília, valamint Szabó Gábor és a posta kapcsolatáról is beszélgettünk vele.

Tíz évvel ezelőtt megjelent első lemeze, az Ezer erdő dalait játszotta el újra a zenekar, elejétől a végéig, pontosan abban a sorrendben, ahogy az albumon szerepelnek.

A szigorúan koncertszerű opera-előadások okkal kultivált, de mégiscsak kényszerű gyakorlata alkalmasint a francia barokk remekműveihez illik a legkevésbé.

Kézdy Luca jazzhegedűs és a számos hangszeren képességes, a Santa Diverben leginkább basszusgitáron játszó, több zenekarban is aktív Szesztay Dávid 2006-ban alapította formációját. 2015 óta Szegő Dávid dobos felelős a ritmusokért.

A Black Sabbath 2016–2017-es búcsúturnéja után a rajongók okkal gondolhatták, hogy Ozzy Osbourne évekkel korábban bejelentett szólóalbuma hamarosan elkészül.

Tárcanovellákat ír, monomusicalt játszik, és az idén húszéves 30Y jubileumi turnéjára készül. Beck Zoltánnal kései indulásáról, sorsfordító torokműtétjéről, terebélyesedő irodalmi munkásságáról és a gyöngyöspatai botrányról is beszélgettünk.