A szerk.
A szerk.
A nagy viadal
„Várkonyi Zoltán színházát tekintem igazi előképnek, követendő példának” – írja a Vígszínház igazgató posztjáért bejelentkező pályázatában Rudolf Péter.
MaNcs 32. évf. 11. sz. (2020-03-12)
„Várkonyi Zoltán színházát tekintem igazi előképnek, követendő példának” – írja a Vígszínház igazgató posztjáért bejelentkező pályázatában Rudolf Péter.
Bátran kijelenthetjük, hogy a nemzeti együttműködés rendszerét nemcsak pátosz, büszkeség és öntudat jellemzi, a fiatalos lendület is gyakran tetten érhető.
Januártól minden Magyarországon megszálló vendég adatát egy központi nyilvántartásban összesítik. Az adatgyűjtés a jogvédők és az adatvédelmi hatóság szerint is komoly aggályokat vet fel.
Hetek óta áll a bál a Jobbikban, amióta nagy többséggel elnökké választották Jakab Pétert. A pártból sokan kiléptek. Vannak, akik úgy vélik, valamiféle ravasz terv alapján történik mindez, míg mások szerint Jakab egyszerűen nem bírja a kritikákat, mindig visszaüt, s emiatt szét fog esni a párt.
Bár egyelőre kevés a koronavírus-fertőzött Magyarországon, a Kínában és főleg az Olaszországban történtek alapján okkal feltételezhető, hogy heteken belül komoly esetszámmal kell szembenéznünk. A helyenkénti felvásárlási láz ellenére a lakosság nyugodt, a hivatalos tényezők olykori érthetetlen bénázása viszont aggodalomra adhat okot.
Miért húzódik a medgyesegyházi ipari park építése, noha ezt 450 millió forinttal támogatja az unió? Miért üres lassan másfél éve Pusztaottlaka szélén a speciális igényű gyerekeknek 160 millió forintból épült lakóotthon? Válasz nincs, viszont mindenütt fölbukkan Simonka György szelleme.
Az irodalom mellett az ének-zene tantárgy körüli viták miatt csúszott a NAT kiadása. A hazafiasítás a végeredményen is meglátszik, igaz, eddig sem a tanterv határozta meg az iskolai gyakorlatot.
Ferenc pápa a múlt héten megnyitotta a kutatók előtt a XII. Piusz pápasága alatt kelt dokumentumok eddig titkos archívumát, minek következtében újra fellángoltak a viták a Szentszék és az egyházfő II. világháborúban játszott szerepéről, a holokauszt idején tanúsított viselkedésükről.
A jó hír az, hogy a hazai kiadás is eljutott végre addig a történetig, amelyik a Netflix Jessica Jones-sorozatának első évadát ihlette.
Elszántabb tudománynépszerűsítő szerzők, köztük szakmájuk legnagyobbjai rendre megkísérlik felskiccelni a világ „új ruháját” oly módon, hogy az ne csak fizikusoknak mondjon valamit. Carlo Rovelli – világhírű elméleti fizikus, aki még a nyolcvanas évek végén néhány kollégájával megalkotta a fizikai világunk születését és működését leíró hurok-kvantumgravitációs elméletet – most ennél is tovább megy, világképünk szerfelett törékeny voltáról rántja le a leplet.
A szigorúan koncertszerű opera-előadások okkal kultivált, de mégiscsak kényszerű gyakorlata alkalmasint a francia barokk remekműveihez illik a legkevésbé.
Kézdy Luca jazzhegedűs és a számos hangszeren képességes, a Santa Diverben leginkább basszusgitáron játszó, több zenekarban is aktív Szesztay Dávid 2006-ban alapította formációját. 2015 óta Szegő Dávid dobos felelős a ritmusokért.
Kevesen vannak a popmezőnyben, akiknek nagyratörő művészi koncepcióival, az utóbbi években gondosan, porciózva adagolt zenéivel, magánéletével, közösségi médiában landoló bejegyzéseivel oly sokat foglalkoztak volna, mint Claire Boucher-éval, akit leginkább Grimes néven ismerünk.
Tíz évvel ezelőtt megjelent első lemeze, az Ezer erdő dalait játszotta el újra a zenekar, elejétől a végéig, pontosan abban a sorrendben, ahogy az albumon szerepelnek.
Ugyanazok a mondatok hangzanak el, mint Tarr Béla 1979-es filmjében, melyben amatőrök improvizáltak a rendező által adott szituációk, keretek között: profi színészek, kimerevített, beállított pózok és absztrakt díszletek 2020-ban a Trafó színpadán – Pass Andrea rendező nem pusztán adaptálta a filmet, hanem szó szerint és talán túlságosan is színházat csinált belőle.
A Capa Központ friss kiállítása látszólag egy Pillangó nevű freakről szól, aki a börtönéletben ragadta meg a lehetőséget arra, hogy kiteljesítse személyiségét.
Deák Ferenc (1954–1994) a tetoválásai révén vált közismertté Pillangó néven; a „haza bűnözőjének” nevezte magát. Szabadulása után Urbán Tamás lett a pártfogója, és több mint 3 ezer fotót készített róla. A rendszerváltás idején készült képekből a napokban nyílt átfogó kiállítás a Capa Központban. A 75 éves, Balázs Béla-díjas fotóriporterrel a múltról beszélgettünk.
Amikor Sztupa és Troché grissinit zabáltak sajttal, odakinn forrt a világ. De a grissini (sajttal) simán két részre osztotta ezt a világot, kintre és bentre.
Az új gyógyszerek kifejlesztése bonyolult, high-tech körülmények között zajló és időigényes feladat, igazi türelemjáték. Ennek dacára időarányosan is jól haladnak a koronavírus-járvány gyógyítását és terjedésének megállítását célzó gyógyszer- és vakcinakutatások.
Ha kell, showman, ha kell, tudós, általában mindkettő – a Kozmosz című tévésorozat világhírű műsorvezetőjével Párizsban beszélgettünk. Az ismeretterjesztő széria második évadja Kozmosz: Lehetséges világok címmel március 22-én kezdődött a National Geographic-on.
Az évszakos körforgásban most következik az a bizonyos kritikus három hét, amikor fejben és lélekben már tavaszt érzékelünk, a piacon azonban még csak éppen hogy indulgat a medvehagyma, egyéb tavaszi újdonság még nemigen látható.
A kuruzslást büntető törvény szigorítása során keletkezett joghézag miatt pszichológusok, coach-ok, család-, művészet- és táncterapeuták érzik magukat fenyegetve. Egyesek a kormány bosszúját látják a történtek mögött.
Időről időre felüti a fejét a pánik, hogy a videójátékok (persze a sorozatokkal karöltve) a film halálát fogják majd okozni.
Az 1920-as évek Berlinjében játszódó sorozat Volker Kutscher neo-noir regényciklusának immár harmadik évadjához érő adaptációjaként voltaképp hűen követi eredetijét...
A kertben hamburgert sütögető szomszéd, az egykor a NASA-nak dolgozó kedves, idős hölgy, a titokzatos, tört angolsággal beszélő férfi az utca végén – bárkiről kiderülhet, hogy valójában aljas náci, aki Hitler bukása után szökött a lehetőségek hazájába.
Megoszlanak a vélemények arról, mikor távozott az utolsó kis varázslat is a világból, merthogy vette a kalapját és lelépett, ezzel a Pixar új meséje sem vitatkozik.
Párizs a jobbára színes bőrűekből álló világbajnok francia focicsapatot ünnepli mámorosan. A Diadalív alatt a tömegben kék-fehér-pirosba öltözött, ugyancsak színes bőrű, franciaságukra büszke fiatalok tárgyalják a példakép Mbappé érdemeit.