Film: Hahó, a tenger! (Anyádat is!)

  • - ts -
  • 2002. október 3.

Zene

Bár egy újszülöttnek minden vicc új, a Kamaszkorom legszebb nyara típusú filmekben mégis a változatlanság boldogít, hogy olyan örök értékei vannak az emberi lét ezen bizonyos szakaszának, melyek bár vissza sose térnek (kísér a Stúdió 11), mindig nagy élvezet visszagondolni rájuk vagy bámulni őket a moziban.
Bár egy újszülöttnek minden vicc új, a Kamaszkorom legszebb nyara típusú filmekben mégis a változatlanság boldogít, hogy olyan örök értékei vannak az emberi lét ezen bizonyos szakaszának, melyek bár vissza sose térnek (kísér a Stúdió 11), mindig nagy élvezet visszagondolni rájuk vagy bámulni őket a moziban.

Mert mit csinálna a kamasz nyáron? Ugyanazt, amit mindenki, de kétségtelen, hogy nemes célja érdekében ő hajlandó a legnagyobb áldozatot hozni, a legtöbbet dolgozni. Ekkora befektetésen nagyon könnyű fogást találni. A dugni igyekvő serdülő csodákra képes, noha szokásai rabja. Van egy nyár gyermeki életében, amikor csak tengerparton hajlandó. Na, erről a nyaráról csinálják a filmeket.

A műfaj

társadalmi elhelyezkedése azért lehet fontos a számunkra, hogy jobban kitetsszék az Anyádat is! című film alkotóinak igyekezete. A nosztalgiázó film - melynek kitüntetett ága ez a zsáner - tipikusan prolivircsaft, egy átlagos darabjában felgyűrt ujjú pólót viselő, pattanásos kretén köti el a fater garázsából a Fordot, hogy a hátsó ülésen egy rövidebb fuvar után végleg lerendezze a dolgokat. Mindebből két nagyon is konkrét következtetés szűrhető le.

1. Az ilyen mozik szeretnek a félmúltban játszódni, hiszen az alkotók imádnak a saját süvölvényéveikből meríteni, de ennek is megvan a maga magyarázata, ám ahhoz vissza kell kanyarodnunk a társadalmi kérdésekhez, a proli onnan ismerhető föl a legkönynyebben, hogy örökké elégedetlen, leginkább a sorsával és az árszínvonallal. Neki akkor volt utoljára jó, akkor is nagyon rövid ideig, amikor beavatták. Ennyit a filmalkotók társadalmi mobilitásáról, némileg kiterjesztő megközelítésből persze.

2. Az ilyen mozik szeretnek road movie-ba ojtódni, mert azért a kis huncutságért még a térképről is lemennének azok a büdös kölkök.

Nos, e tényleg csak a sarokpontokra vonatkozó műfaji alapvetés után már csak annyi dolgunk maradt, hogy bevizsgáljuk, az Anyádat is! miben passzol és miben megy szembe mindevvel. Társadalmilag kifejezetten dacol, például. Hőse tipikus felső középosztálybeli, társa is csak hajszálnyival alábbvaló. Egy rokoni esküvőn

megjelenik az államelnök is,

ám ebből a film csupán annyit hasznosít, hogy a nézői a körúton is leszűrhetik, hogy Mexikóban (ahol nagy a kosz és intenzív a szegénység) sem kimondottan az arisztokrácia adja a hivatalnoki gárdát.

Formailag a röpdolgozat posztmodern, már közben elmondja a narrátor, hogy kiből mi lesz, és mi történt vele a múlt héten. Road movie, ugye: mennek az úton a kocsival. Narrátor: "ha tíz évvel ezelőtt mentek volna itt", és pofátlanul elmesél egy balesetet.

Egyébként minden jó és szép, de különösen a táj és a szereplők, kár, hogy az ilyenkor kötelező gyakorlatokon kívül nem történik velük, sem körülöttük semmi, bár távol álljon tőlem, hogy akcióelemeket várjak egy efféle mozitól. Viszont azt kikérem magamnak, hogy a végin az x idő múlva találkozó hősök egy kitalált dologgal hozakodnak elő, hogy amiatt történt minden, és akkor nekem a villamoson azon kell törnöm magam, hogy utólag rendeljem egy állításhoz az egész mozit. Megtenném én éppenséggel, de ha addig jutok, hogy hát sírdogál szegény, mert rossz volt neki, az hiába az én bajom, de mindenképpen a film hibája. De nem baj. Egy halk mexikói film, minden hibájával együtt megér egy estét.

- ts -

Y tu mama también, színes, feliratos mexikói, amerikai, 2001, 101 perc; rendezte: Alfonso Cuarón; szereplők: Mariel Vardú, Geal García Bernal, Diego Luna; forgalmazza a Budapest Film

Figyelmébe ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

A miniszter titkos vágya

Jövőre lesz tíz éve, hogy Lázár János a kormányinfón közölte, megépül a balatoni körvasút abból az 1100 milliárd forintból, amit a kormány vasútfejlesztésekre szán. A projektnek 2023-ban kellett volna befejeződnie, és egy ideig a gyanús jelek mellett is úgy tűnt, hogy minden a tervek szerint alakul: 2021. június 18-án átadták az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeres, villamosított szakaszát.

Ahol mindenki nyer

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn baráti látogatáson tartózkodott a szomszédos Szlovákiában, ahol tárgyalásokat folytatott Robert Fico miniszterelnökkel és Peter Pellegrini államfővel. Hogy miről tárgyaltak, arról sok okosságot nem lehetett megtudni, az államfő hivatala nem adott ki közleményt, posztoltak egy kényszeredett fotót és lapoztak; a miniszterelnök, Orbán „régi barátja” ennél egy fokkal udvariasabbnak bizonyult, amikor valamiféle memorandumot írt alá vendégével; annak nagyjából annyi volt a veleje, hogy Fico és Orbán matadorok, és reményeik szerint még sokáig azok is maradnak (Robert Fico szíves közlése).

„Inkább magamat választom”

A Budaörsi Latinovits Színház fiatal színésze a versenysport helyett végül a színház mellett döntött, és ebben nagy szerepe volt Takács Vera televíziós szerkesztőnek, rendezőnek is. Bár jelentős színházi és ismert filmes szerepek is kötődnek hozzá, azért felmerülnek számára a színház mellett más opciók is.

Az irgalom atyja

Megosztott egyházat és félig megkezdett reformokat hagyott maga után, de olyan mintát kínált a jövő egyházfőinek, amely nemcsak a katolikusoknak, hanem a világiaknak is rokonszenves lehet. Ügyesebb politikus és élesebb nyelvű gondolkodó volt, mint sejtenénk.