Film: Halvány elegancia (Sade márki játékai - Quills)

  • - orosz -
  • 2001. február 22.

Zene

Amárki kimerítő portréját nehéz lenne számon kérni Doug Wright darabjának filmváltozatán, életének egyébként sem volt több köze a drámai műfajhoz, mint könyveinek. Halász Péter filmszalagra rögzített monológjánál úgysem kerülhetnénk közelebb az önjelölt prófétához, aki amikor csak tehette, úgy élt, ahogy prédikált, mértéktelenül, gyalázatosan, következésképpen fél életét börtönben és elmegyógyintézetben töltötte. Akár a sors tréfájának is vehetjük, hogy túlélte a forradalmat, tíz nappal a kitörése előtt ugyanis a Bastille-ből egy Charenton nevű város elmegyógyintézetébe szállították át, ahová később újra visszakerült, majd ott is halt meg 1814-ben.
Amárki kimerítő portréját nehéz lenne számon kérni Doug Wright darabjának filmváltozatán, életének egyébként sem volt több köze a drámai műfajhoz, mint könyveinek. Halász Péter filmszalagra rögzített monológjánál úgysem kerülhetnénk közelebb az önjelölt prófétához, aki amikor csak tehette, úgy élt, ahogy prédikált, mértéktelenül, gyalázatosan, következésképpen fél életét börtönben és elmegyógyintézetben töltötte. Akár a sors tréfájának is vehetjük, hogy túlélte a forradalmat, tíz nappal a kitörése előtt ugyanis a Bastille-ből egy Charenton nevű város elmegyógyintézetébe szállították át, ahová később újra visszakerült, majd ott is halt meg 1814-ben.

Utolsó éveinek nem kevés csúsztatással tarkított, átpoetizált történetét mondja el Philip Kaufman, aki annak idején a Henry és June című film NC17-es besorolása miatt kapott eleget, így nem túl meglepő, ha a Quills első körben elmélkedés a szólás szabadságáról. Mint a filmből is megtudható, az illusztris beteg papírra vetett vágyálmaira volt kereslet, de még milyen, azonban külső nyomásra Charenton felvilágosult és jócskán elnéző vezetője, M. de Coulmier abbé kénytelen minden írószerszámtól megfosztani kedvenc betegét. Geoffrey Rush kellően démoni márkiját azonban végső soron legitimálja, hogy nemcsak az abbé szimpatizál vele a maga módján, hanem egy fiatal lány is (Kate Winslet), aki nemcsak hogy hajlandó - a valóságban jóval előbb született - műveit (pl. a Justine) kicsempészni a kiadónak, hanem lelkes olvasójuk is. Kettejük viszonya nélkülözi a konkrét fizikai dimenziókat (a lány figuráját minden bizonnyal Sade utolsó szerelme, egy fiatal színesznő, Mme Quesnet ihlette, akivel kapcsolatuk mindvégig plátói maradt). Madeleine bolondul a márkiért, mintha az valami excentrikus nagybácsi volna, és a diliház családias hangulatát tovább fokozza az abbé és Madeleine nyilvánvaló vonzalma. A külvilág beavatkozása egy új felügyelő (Michael Caine) képében nem egyszerűen véget vet az idillnek, a tilalom ellenére továbbra is napvilágot látó műveket a valóság nyelvére fordítja a hatalom képviselőjének jelenléte. A valóságos események is a művekben leírtakhoz hasonlatos tragédiákba torkollnak, bár ezekhez a márki, lévén Madeleine az áldozat, felemásan viszonyul. A történet Sade szellemében bonyolódik, a márki a keresztről levett Krisztus pózába merevedve, a pap ölében hal meg. A felügyelő az inkriminált művek publikálásába kezd, az abbét pedig becsukják.

Kaufman egyébként elegáns filmjét nem nehéz úgy értelmezni, hogy aki szórakoztat, annak minden megbocsátható, különösen, hogy Sade korábbi bűntettei filmjében igen keves hangsúlyt kapnak. Igazán meggyőzően csak az első jelenetből derül ki, hogy Marquis de Sade egy szörnyű kor még szörnyűbb teremtménye volt, akinek javára írandó, ha mentségéül nem szolgál is, hogy tökéletesen értette korát.

- orosz -

Sade márki játékai - Quills; 2000, színes, feliratos, amerikai, 124 perc; rendezte: Philip Kaufman; írta Doug Wright; szereplők: Geoffrey Rush, Kate Winslet, Joaquin Phoenix, Michael Caine; forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.