Film: Kár a könnyekért (Sally Potter: A síró ember)

  • - bori -
  • 2001. augusztus 9.

Zene

Csalódni fog az, aki az Orlando rendezőjének új filmjére vált jegyet a moziba. A táncos-koreográfusként indult Sally Pottert ezentúl is a kilencvenes évek elején készített Virginia Wolf-adaptációja miatt érdemes számon tartani. Az Erzsébet-kortól a XX. századig ívelő Orlando több volt, mint a megszokott, pazar kiállítású kosztümös filmek: frivol, többértelmű, szellemes anakronizmusokkal tűzdelt feminista leágazása a Greenaway és Jarman képviselte brit manierista mozgóképnek. A síró ember viszont zsánerfilm, melyben a negyvenes-ötvenes évek hollywoodi melodrámáját látjuk viszont, bő multikulturális szósszal és politikailag korrekt körettel tálalva.
Csalódni fog az, aki az Orlando rendezőjének új filmjére vált jegyet a moziba. A táncos-koreográfusként indult Sally Pottert ezentúl is a kilencvenes évek elején készített Virginia Wolf-adaptációja miatt érdemes számon tartani. Az Erzsébet-kortól a XX. századig ívelő Orlando több volt, mint a megszokott, pazar kiállítású kosztümös filmek: frivol, többértelmű, szellemes anakronizmusokkal tűzdelt feminista leágazása a Greenaway és Jarman képviselte brit manierista mozgóképnek. A síró ember viszont zsánerfilm, melyben a negyvenes-ötvenes évek hollywoodi melodrámáját látjuk viszont, bő multikulturális szósszal és politikailag korrekt körettel tálalva.

A rendezőnek most is a látványteremtés az erőssége, ám ezúttal maga írta a forgatókönyvet, és ezt elég rosszul tette. Túl sok szereplőről, túl sok történelmi eseményről és korunk túl sok nagy kérdéséről akart túl sokat mondani, addig terhelte a mesét, amíg képeskönyvvé nem lapult.

A történet a nagy Oroszország egy kis stetljéből indul a húszas években, és Anglia, majd Párizs és New York érintésével Hollywoodban ér véget a második világháború idején. A zsúfoltságot csak fokozza a rengeteg fő- és mellékalak, úgymint: a kántor apa, aki kivándorol Amerikába, ott elhagyja hitét, és filmmogul lesz Hollywoodban; a pogrom áldozatául eső nagymama, aki előbb kimenekíti unokáját a felgyújtott faluból; a hősnő orosz szobatársnője, Lola (Kate Blanchett), ki a szépségét igyekszik kamatoztatni; a délolasz nyomorból kiemelkedett hőstenor (John Turturro); az opera zsidó intendánsa (Harry Dean Stanton), valamint a Fegeléből Suzie-vá lett hősnő sukár roma csávója (Johnny Depp, fehér lovon, egyenesen a Csokoládéból). További falusiak, angol nevelőszülők, tanerők és gonosz gyermekek, egy Párizsban vendégszereplő brit revükar, elhurcolt zsidó házi néni, kóristalányok, megszálló német tisztek, az úri közönség és egy teljes cigánykaraván.

Közülük Lola és a hőstenor a legérdekesebb, nem függetlenül a színészi játéktól, míg a főszereplő közhelyes identitáskeresésében és lagymatag cigány románcában talán csak a bődületes szereposztási tévedés figyelemre méltó. Hosszan nézve Miss Ricci óriási és tökéletesen kifejezéstelen szemét, csak sajnálni tudjuk, hogy felnőtt: a kislányt játszó gyerekszínész sokkal jobban értette a dolgát. Munkás és drága dolog megteremteni egy kosztümös film hitelességét, de hiába kerül a helyére minden jiddis mondat, harisnyakötő és maceszgombóc, ha azután a nagy gonddal felépített korabeli világot anakronisztikussá teszi az ezredvégi divatot követő tematizálás. Ehhez képest elhanyagolható, hogy Seress Rezső kozmopolita slágere, a Szomorú vasárnap úgy vonul végig a filmen (Iva Bittová énekével), mint múltidéző, ősi zsidó dallam.

A mozi legfőbb erénye, hogy mind a száz percére jut valamilyen fordulat, nézni- vagy hallgatnivaló, tehát nem unalmas. Csak érdektelen.

- bori -

The Crying Man, angol-francia, feliratos, 2000, 100 perc; író-rendező: Sally Potter; operatőr: Sacha Vierny; szereplők: Christina Ricci, Johnny Depp, Kate Blanchett, John Turturro, Harry Dean Stanton; forgalmazza a Best Hollywood

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.