Film: Már megint elpusztul a világ (A rettegés arénája)

  • - legát -
  • 2002. augusztus 15.

Zene

Mindig akad egy Baltazár professzor, egy dr. Bubó, egy Mekk mester vagy éppen maga a sátán (D-666), akinek nincs jobb dolga, mint hogy szabadidejében elpusztítsa a Földet. Ha nem is a magyarok istenére, de összeesküszik, gaz terve titkos és elképesztő, nekünk pedig fogalmunk sincs az ádáz cselszövésről. Mi csak éldegélünk, mint a penész a sajton, és ha nem megyünk moziba, nem is sejtjük, mekkora veszélyek leselkednek ránk. Ráadásul hiába a remetebarlangban üzekedő arab, ha egyszer kavarnak a nácik.
Mindig akad egy Baltazár professzor, egy dr. Bubó, egy Mekk mester vagy éppen maga a sátán (D-666), akinek nincs jobb dolga, mint hogy szabadidejében elpusztítsa a Földet. Ha nem is a magyarok istenére, de összeesküszik, gaz terve titkos és elképesztő, nekünk pedig fogalmunk sincs az ádáz cselszövésről. Mi csak éldegélünk, mint a penész a sajton, és ha nem megyünk moziba, nem is sejtjük, mekkora veszélyek leselkednek ránk. Ráadásul hiába a remetebarlangban üzekedő arab, ha egyszer kavarnak a nácik.

De hogyan pusztítsuk el a világot?

A film alapjául szolgáló regény szerzője, Tom Clancy egyszer már majdnem beletrafált. Egy régebbi munkájában azt tanácsolta: térítsünk el utasszállító gépet, és rohanjunk felhőkarcolónak. Abból csak home-video készült. A rettegés arénájából viszont hollywoodi szuper: sztárparádé, szélesvászon, dolby-surround, ráadásul a világpusztítás módszere sem annyira ostoba, mondhatni közönséges, mint korábban.

Mohamed éppen a Golán-fennsíkon homokozik, formás kis bombára lel, amit potom pénzért elad Fritznek. A gaz náci persze tudja, hogy "atomi" jó boltot csinált, már csak annyi kell, hogy a bombát cigarettaautomatába csomagolva eljuttassa Baltimore-ba, ahol éppen amerikaifutball-rangandóra készülnek, és a VIP-páholyban ott ül az Egyesült Államok elnöke is.

És a bomba tényleg felrobban.

Helló, világ? Dehogy!

Az elnök megmenekül, a radioaktív sugárzást a tenger felé sodorja a szél, de Fritzet sem kell félteni. Nagyszabású terve nem piti futballszabotázs, arra ott vannak a kispesti ultrák, ő az oroszokat és az amerikaiakat akarja egymásnak ugrasztani, és hajszálon múlik, hogy terve nem sikerül. A hajszál neve: jön dr. Ryan. A tökös történész az egyetlen, aki békegalambjelmez nélkül is világosan látja, hogy svindliről van szó, és a szokásos izgalmak után, természetesen az utolsó utáni pillanatban sikerül is közölnie az illetékesekkel: orosz, amerikai két jó barát. A hepiend során egymás nyakába borul a két elnök, miközben a titkosszolgálat emberei diszkréten likvidálják a gonoszokat.

Ettől persze még jó, nagyon jó film is lehetne A rettegés arénája, hiszen egy igazi forgatókönyvben - már pedig ez az - szinte kötelező, hogy magasabb legyen a fordulatszám. De korántsem garancia. A film készítői valamit nagyon elrontottak. Hiába minden igyekezet, ha hiányzik a lendület, a lüktetés, ha állandóan az az érzésünk, hogy mindezt már láttuk százszor is. Két óra csordogálás, nem mondom, hogy nem lehet kibírni, de az mégis bosszantó, hogy még a legváratlanabbnak szánt dolgok sem hatnak meglepetésként.

- legát -

Forgalmazza a UIP Duna Film

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.