Film: Már megint elpusztul a világ (A rettegés arénája)

  • - legát -
  • 2002. augusztus 15.

Zene

Mindig akad egy Baltazár professzor, egy dr. Bubó, egy Mekk mester vagy éppen maga a sátán (D-666), akinek nincs jobb dolga, mint hogy szabadidejében elpusztítsa a Földet. Ha nem is a magyarok istenére, de összeesküszik, gaz terve titkos és elképesztő, nekünk pedig fogalmunk sincs az ádáz cselszövésről. Mi csak éldegélünk, mint a penész a sajton, és ha nem megyünk moziba, nem is sejtjük, mekkora veszélyek leselkednek ránk. Ráadásul hiába a remetebarlangban üzekedő arab, ha egyszer kavarnak a nácik.
Mindig akad egy Baltazár professzor, egy dr. Bubó, egy Mekk mester vagy éppen maga a sátán (D-666), akinek nincs jobb dolga, mint hogy szabadidejében elpusztítsa a Földet. Ha nem is a magyarok istenére, de összeesküszik, gaz terve titkos és elképesztő, nekünk pedig fogalmunk sincs az ádáz cselszövésről. Mi csak éldegélünk, mint a penész a sajton, és ha nem megyünk moziba, nem is sejtjük, mekkora veszélyek leselkednek ránk. Ráadásul hiába a remetebarlangban üzekedő arab, ha egyszer kavarnak a nácik.

De hogyan pusztítsuk el a világot?

A film alapjául szolgáló regény szerzője, Tom Clancy egyszer már majdnem beletrafált. Egy régebbi munkájában azt tanácsolta: térítsünk el utasszállító gépet, és rohanjunk felhőkarcolónak. Abból csak home-video készült. A rettegés arénájából viszont hollywoodi szuper: sztárparádé, szélesvászon, dolby-surround, ráadásul a világpusztítás módszere sem annyira ostoba, mondhatni közönséges, mint korábban.

Mohamed éppen a Golán-fennsíkon homokozik, formás kis bombára lel, amit potom pénzért elad Fritznek. A gaz náci persze tudja, hogy "atomi" jó boltot csinált, már csak annyi kell, hogy a bombát cigarettaautomatába csomagolva eljuttassa Baltimore-ba, ahol éppen amerikaifutball-rangandóra készülnek, és a VIP-páholyban ott ül az Egyesült Államok elnöke is.

És a bomba tényleg felrobban.

Helló, világ? Dehogy!

Az elnök megmenekül, a radioaktív sugárzást a tenger felé sodorja a szél, de Fritzet sem kell félteni. Nagyszabású terve nem piti futballszabotázs, arra ott vannak a kispesti ultrák, ő az oroszokat és az amerikaiakat akarja egymásnak ugrasztani, és hajszálon múlik, hogy terve nem sikerül. A hajszál neve: jön dr. Ryan. A tökös történész az egyetlen, aki békegalambjelmez nélkül is világosan látja, hogy svindliről van szó, és a szokásos izgalmak után, természetesen az utolsó utáni pillanatban sikerül is közölnie az illetékesekkel: orosz, amerikai két jó barát. A hepiend során egymás nyakába borul a két elnök, miközben a titkosszolgálat emberei diszkréten likvidálják a gonoszokat.

Ettől persze még jó, nagyon jó film is lehetne A rettegés arénája, hiszen egy igazi forgatókönyvben - már pedig ez az - szinte kötelező, hogy magasabb legyen a fordulatszám. De korántsem garancia. A film készítői valamit nagyon elrontottak. Hiába minden igyekezet, ha hiányzik a lendület, a lüktetés, ha állandóan az az érzésünk, hogy mindezt már láttuk százszor is. Két óra csordogálás, nem mondom, hogy nem lehet kibírni, de az mégis bosszantó, hogy még a legváratlanabbnak szánt dolgok sem hatnak meglepetésként.

- legát -

Forgalmazza a UIP Duna Film

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.