Film: Már megint elpusztul a világ (A rettegés arénája)

  • - legát -
  • 2002. augusztus 15.

Zene

Mindig akad egy Baltazár professzor, egy dr. Bubó, egy Mekk mester vagy éppen maga a sátán (D-666), akinek nincs jobb dolga, mint hogy szabadidejében elpusztítsa a Földet. Ha nem is a magyarok istenére, de összeesküszik, gaz terve titkos és elképesztő, nekünk pedig fogalmunk sincs az ádáz cselszövésről. Mi csak éldegélünk, mint a penész a sajton, és ha nem megyünk moziba, nem is sejtjük, mekkora veszélyek leselkednek ránk. Ráadásul hiába a remetebarlangban üzekedő arab, ha egyszer kavarnak a nácik.
Mindig akad egy Baltazár professzor, egy dr. Bubó, egy Mekk mester vagy éppen maga a sátán (D-666), akinek nincs jobb dolga, mint hogy szabadidejében elpusztítsa a Földet. Ha nem is a magyarok istenére, de összeesküszik, gaz terve titkos és elképesztő, nekünk pedig fogalmunk sincs az ádáz cselszövésről. Mi csak éldegélünk, mint a penész a sajton, és ha nem megyünk moziba, nem is sejtjük, mekkora veszélyek leselkednek ránk. Ráadásul hiába a remetebarlangban üzekedő arab, ha egyszer kavarnak a nácik.

De hogyan pusztítsuk el a világot?

A film alapjául szolgáló regény szerzője, Tom Clancy egyszer már majdnem beletrafált. Egy régebbi munkájában azt tanácsolta: térítsünk el utasszállító gépet, és rohanjunk felhőkarcolónak. Abból csak home-video készült. A rettegés arénájából viszont hollywoodi szuper: sztárparádé, szélesvászon, dolby-surround, ráadásul a világpusztítás módszere sem annyira ostoba, mondhatni közönséges, mint korábban.

Mohamed éppen a Golán-fennsíkon homokozik, formás kis bombára lel, amit potom pénzért elad Fritznek. A gaz náci persze tudja, hogy "atomi" jó boltot csinált, már csak annyi kell, hogy a bombát cigarettaautomatába csomagolva eljuttassa Baltimore-ba, ahol éppen amerikaifutball-rangandóra készülnek, és a VIP-páholyban ott ül az Egyesült Államok elnöke is.

És a bomba tényleg felrobban.

Helló, világ? Dehogy!

Az elnök megmenekül, a radioaktív sugárzást a tenger felé sodorja a szél, de Fritzet sem kell félteni. Nagyszabású terve nem piti futballszabotázs, arra ott vannak a kispesti ultrák, ő az oroszokat és az amerikaiakat akarja egymásnak ugrasztani, és hajszálon múlik, hogy terve nem sikerül. A hajszál neve: jön dr. Ryan. A tökös történész az egyetlen, aki békegalambjelmez nélkül is világosan látja, hogy svindliről van szó, és a szokásos izgalmak után, természetesen az utolsó utáni pillanatban sikerül is közölnie az illetékesekkel: orosz, amerikai két jó barát. A hepiend során egymás nyakába borul a két elnök, miközben a titkosszolgálat emberei diszkréten likvidálják a gonoszokat.

Ettől persze még jó, nagyon jó film is lehetne A rettegés arénája, hiszen egy igazi forgatókönyvben - már pedig ez az - szinte kötelező, hogy magasabb legyen a fordulatszám. De korántsem garancia. A film készítői valamit nagyon elrontottak. Hiába minden igyekezet, ha hiányzik a lendület, a lüktetés, ha állandóan az az érzésünk, hogy mindezt már láttuk százszor is. Két óra csordogálás, nem mondom, hogy nem lehet kibírni, de az mégis bosszantó, hogy még a legváratlanabbnak szánt dolgok sem hatnak meglepetésként.

- legát -

Forgalmazza a UIP Duna Film

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.