Film: Naturalizmus (Vecsernyés János: Kvartett)

  • - csont -
  • 2002. április 25.

Zene

A Spiró György Kvartett című drámája alapján készült mozidarab inkább tévéjáték, mint valódi film. Négy közepesen megírt figura, Feleség, Öreg, Nő, Vendég, és négy jó színész, Molnár Piroska, Lukáts Andor, Bertalan Ágnes, Blaskó Péter alkotja ezt a két furcsa párt.

A Spiró György Kvartett című drámája alapján készült mozidarab inkább tévéjáték, mint valódi film. Négy közepesen megírt figura, Feleség, Öreg, Nő, Vendég, és négy jó színész, Molnár Piroska, Lukáts Andor, Bertalan Ágnes, Blaskó Péter alkotja ezt a két furcsa párt.Spiró György ifjúkora nagy, látomásos történelmi drámái után már jó ideje az úgynevezett "Zeitstück" műfajában dolgozik: aktuális problémák, korfestés, naturalizmus, az élet prózája. A Kvartett éppen ilyen darab. Sajgó problémát érint: a Vendég hazajön Amerikából, hogy meghálálja gyermekkori ismerősének, az egykori pufajkásnak élete egyetlen jótettét, a jelenleg egy lerobbant lakótelepen élő Öreg 1957 januárjában ugyanis figyelmeztette a Vendéget, szökjön meg küszöbön álló letartóztatása elől. A disszidens Vendég virággal érkezik, kocsit, hitelkártyát hoz ajándékba a családnak. Ám itt jön a fordulat: az Öreg nem akarja megismerni azt, akit egykor megmentett, egyszerűen letagadja a múltját, és visszautasítja a jótéteményeket. Inkább szarházinak tetteti magát, csak hogy hűnek bizonyuljon az Eszméhez.

Kicsit tézisszerű a felállás, ami önmagában nem lenne baj, ám az már probléma, hogy az író nem sokat tesz feloldása érdekében; nem plasztikusan kidolgozott drámai személyeket, de sokkal inkább beszélő fejeket látunk. A Vendég eleinte joviális, zavartan barátságos, később laposan unalmas; az amerikai életformáról, az önző pénzvilágról előadott monológjai közhelyesek. Elmondja, hogy magányos, frusztrált, ám ezek csak szavak, belőlük mégsem ismerjük meg, ki is ez az ember, mitől szenved: Blaskó Péter hálátlan szerepet kapott. Molnár Piroskának se sok játszanivalót írt Spiró, műveletlen, kissé bizalmatlan prolifeleség, folyvást szvettereket köt, legfőbb gondja a mákos tészta megmelegítése. Nyilvánvalóan szereti félőrült férjét, az Öreget, de hogy mi áll e szeretet vagy kitartás hátterében, azt egyik alkotó sem köti a néző orrára, így aztán nem kötheti Molnár Piroska sem. Az Öreg már hálásabb szerep, de itt is csak közhelyekbe ütközünk. Szenvedélyes munkáspárti ez az egykori pufajkás, de Lukáts Andor szerint a szenvedélyt csak emelt hanggal (vulgo: üvöltéssel) ábrázolhatja egy színész. Csendesebb pillanatai az emlékezetesek: amikor a Füzetről mesél, amelybe hetente háromszor másolja be a könyvtárban a régi Népszabadságot, így akarván megőrizni a múltat, vagy arról, hogy ő nem lehet hűtlen a régi "szakikhoz", ezért is utasítja el a Vendég ajándékait. Itt komoly kérdéskört fogott meg az író, de nem volt ereje, türelme, szíve becsületesen kidolgozni. Még ennél is fölületesebben hagyta magára a Nő alakját. Bertalan Ágnes mindent megtesz, hogy bemutassa ezt a kiégett, pénzsóvár, középkorú asszonyt, aki kapásból képes kiszámítani, hogy napi árfolyamon hány forint tízezer dollár. Mindent megtesz a színésznő, de nagy igyekezetében olykor túlságosan is karikatúraszerűre veszi szerepét, bár a nézőknek háttal elmondott cigarettás monológja így is emlékezetes marad.

Recenzens mindvégig úgy beszélt e filmről, akárha színdarab lenne. Tudatosan. Ugyanis tévéjátéknak látta Vecsernyés János filmjét, és ezt a legkevésbé sem megrovóan mondja. Egyetlen nyomorúságos lakótelepi konyhában játszódik az egész mű, és ez fölöttébb intimmé, kamarazene-szerűvé teszi a komponálást. Ilyenkor megnő a közeli képek jelentősége, és Vecsernyés él a lehetőséggel, az emberi arcot, az apróbb gesztusokat, az alig észlelhető rezdüléseket állítja a középpontba, s ez olykor szép pillanatokat teremt. A film éppen akkor válik kínossá, amikor filmszerű akar lenni, amikor kimegy a konyha szűk teréből, és felidéz bizonyos emlékképeket: a régi focizást, a kőbányai házat vagy a New York utcáin közönyösen áradó tömeget. Ezek illusztrációk, mégpedig a roszszabbik, a szájbarágós fajtából.

Mégsem érdektelen mozi. A benne lévő, mondjuk így, igazságszeretet megóvja attól, hogy értéktelen legyen. Sok ilyen film kellene, de azért gondosabb kidolgozásban. Várjuk ki a végét.

- csont -

Színes magyar, 90 perc; rendező: Vecsernyés János; operatőr: Márton Balázs; szereplők: Bertalan Ágnes, Blaskó Péter, Lukáts Andor, Molnár Piroska; forgalmazza: Filmplus

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.