Film: Retrolúzer a felvevõgéppel (Pablo Berger: Torremolinos 73)

Zene

Filmezzünk kisembert! Egzotikus példányokért nem kell messzi-re menni, mondhatni, a téma az alannyal együtt az utcán hever, de ha mégsem, vállfaárus Gyuszi bácsikért és más, jobbfajta házi szellemekért bizalommal fordulhatunk a családi legendáriumokhoz. Megismerni a kisembert elõször is furcsa járásáról lehet, de hunyorítani és pocakra feszülõ nadrágtartóban domborítani is csak egy kisember tud úgy istenigazából, nem is beszélve a házalásról, ami egy kimondottan kisember-sport, a mi szeretetre méltó fõszereplõnknek például az enciklopédia-biznisz jutott osztályrészül, megfejelve némi lakbérhátralékkal és egy gyerekért ácsingózó feleséggel.

Filmezzünk kisembert! Egzotikus példányokért nem kell messzi-re menni, mondhatni, a téma az alannyal együtt az utcán hever, de ha mégsem, vállfaárus Gyuszi bácsikért és más, jobbfajta házi szellemekért bizalommal fordulhatunk a családi legendáriumokhoz. Megismerni a kisembert elõször is furcsa járásáról lehet, de hunyorítani és pocakra feszülõ nadrágtartóban domborítani is csak egy kisember tud úgy istenigazából, nem is beszélve a házalásról, ami egy kimondottan kisember-sport, a mi szeretetre méltó fõszereplõnknek például az enciklopédia-biznisz jutott osztályrészül, megfejelve némi lakbérhátralékkal és egy gyerekért ácsingózó feleséggel. Nyilván azért kisemberbõl is akad olyan, akinek nem lóg tábla a nyakában "szomorú bohóc vagyok, tessék engemet szeretni!" felszólítással, mindezt azonban csak a teljesség igénye és Billy Wilder szelleme mondatja velünk, nem pedig a jelen felhozatal, különben sem kívánságmûsorban vagyunk, hogy mindenki csak úgy szabadon, személyre szabva választhasson magának lúzert.

A balekokat mostanában gyárilag csomagolva, elõre beszerelt extrákkal kapjuk, a beetetés azonban többnyire korrektnek mondható: abból például, ahogy erõsen kopaszodó, köpcös kishivatalnokunkat a fõcímeket megszakító jelenetekben enciklopédia-elõfizetéssel való házalás közben, azaz folyamatos és kiadós arculcsapások céltáblájaként láthatjuk, egyértelmûen kiderül, hogy a hangsúly ezúttal holmi túlzott komolykodás helyett a bohózati túlzásokon, a fanyar poénokon, valamint a finom kis grimaszokon lesz. Az alapötlet van olyan abszurd, hogy "megtörtént eseményeken" alapuljon: megtépázott, ám józan életû enciklopédiaügynökünk amatõr szexfilmrendezõvé kénytelen átképeznie magát, amikor kiderül, hogy fõnöke az Audiovizuális Enciklopédia az Emberi Szaporodásról címû kiadvány gyártásától reméli gyenge lábakon álló könyvkiadó cége felvirágoztatását. Az átképzés és a kezdeti nehézségek gegjeit jóféle spanyol retro, a délszaki Trabant-életérzés kifigurázása festi alá. Pereg a gyors leltár a hetvenes évek helyi furcsaságairól: az enciklopédia-elõfizetés-hez mézesmadzagként osztogatott Franco-szoborról, a forradalmian új mûanyag szobabútorról vagy a bajor diáklányriportokat idézõ "felvilágosító" filmek divatjáról.

A mókának és kacagásnak ezzel azonban még koránt sincs vége, hõsünk ugyanis hirtelen támadt ambícióktól fûtve golyófejébe veszi, hogy megcsinálja saját, Bergman ihlette magnum opusát. Innentõl kezdve az elkapatott kisember buta nagyravágyásából adódó marhaságok keverednek A hetedik pecsét sajátos paródiájával, melyben egy felajzott svéd stábtag Halálnak maszkírozva kergetõzik a rendezõ kissé lámpalázas feleségével a címbeli spanyol üdülõhely egyik medencéje körül. Bergman kultusza hálás poénforrás, az Audiovizuális Enciklopédia az Emberi Szaporodásról bergmanos fejezetei a Torre-molinos 73 legsikerültebb pillanatai közé tartoznak, s talán az sem fogja jelentõsen kikezdeni a mûélvezetet, hogy a házastársak konfliktusainak jelzésszerû felvillantásai hitelesség terén mintha elmaradnának a Jelenetek egy házasságból idevágó epizódjaitól.

Köves Gábor

Forgalmazza a Cirko Film - Másképp Alapítvány

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.