Film: Rómeó és Rómeóbbak (Hálószobák és előszobák)

  • - sissova -
  • 2000. március 23.

Zene

Ízig-vérig független alkotás egy láthatatlan közösségről, mégis profi, bár nem hinném, hogy szerencsés esetben a kettő kizárja egymást. Robert Farrar londoni illetőségű forgatókönyvíró írta, ezért az elsöprő angol humor, a nemi szerepek shakespeare-i komédiája, és Rose Troche amerikai rendező, a Go Fish című film rendezője szeretett bele, mármint a könyvbe, innen az amerikaiak önkeresésének eksztatikus lendülete.

Ízig-vérig független alkotás egy láthatatlan közösségről, mégis profi, bár nem hinném, hogy szerencsés esetben a kettő kizárja egymást. Robert Farrar londoni illetőségű forgatókönyvíró írta, ezért az elsöprő angol humor, a nemi szerepek shakespeare-i komédiája, és Rose Troche amerikai rendező, a Go Fish című film rendezője szeretett bele, mármint a könyvbe, innen az amerikaiak önkeresésének eksztatikus lendülete.

A közösség, ami a film vizsgálati tárgya, már kitalálhatták, a homoszexuális férfiak társadalma, mégpedig azoké, akik saját és egymás férfiasságát keresik, no nem a nadrágban, bár permanensen fantáziálnak ilyesmiről is. Anélkül, hogy bármiféle rózsaszín gettósítás részei kívánnának lenni, szeretnék felfedezni alternatíváikat az életre, nem mint karikatúrák, hanem mint emberi lények, akiknek megvan az individualizmushoz való joga. Amit végképp nem akarnak: tüntetni büszkeségi karneválokon és harcolni a jogért, hogy testük valami sötét, a világ szeme elől rejtett zugban összecuppanhasson. Pont azt gondolják, hogy nekik erre egy demokráciában már semmi szükségük, mert a szabadság magától értetődő. A megmutatkozás mégis akadályverseny. Ezek a hímek ugyan közös, napfényes előszobákban és legitim hálószobákban élnek, mégis lelki támaszt keresnek egy önsegélyező vagy önszuggesztiós férficsoportban, szellemi vezetővel. A pengeél, a hiperrealista angolokra annyira nem jellemző provokáció a közös táborban kezdődik, ahol élelem nélkül, igazi vadember módjára, az ősi férfiösztönök felkorbácsolása céljából gyűlnek össze. Végül túlélik. Nem is akárhogy.

- sissova -

A filmet március 23-tól a Hunnia mozi és a Cirko-gejzír filmszínház játssza

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.