Film: Tengeri fogócska (Kapitány és katona)

  • - ts -
  • 2003. december 4.

Zene

1805-ben járunk, és megint a vizen. Feltűnt nyilván, hogy visszaszivárgás van: Johnny Depp még ki se hajózott a pesti mozikból, máris Russell Crowe-t köszönthetjük a parancsnoki hídon: mi szél hozott, komám? Mint ahogy a meséket hétesztendőnként illik újramesélni az időközben cseperedetteknek, a régebbi mozizsánerek esetenkénti előrángatása is haszonnal kecsegtető projektum, amihez voltaképpen elégséges hivatkozási alapnak tekinthető a sokszor hangoztatott ,,technikai fejlődés", végtére sokkal nehezebb ezzel vitatkozni, mintha valaki azzal jönne, hogy döntő mondandóját csak kalózós (cowboyos, partizános) körülmények közt képes előadni.

n 1805-ben járunk, és megint a vizen. Feltűnt nyilván, hogy visszaszivárgás van: Johnny Depp még ki se hajózott a pesti mozikból, máris Russell Crowe-t köszönthetjük a parancsnoki hídon: mi szél hozott, komám? Mint ahogy a meséket hétesztendőnként illik újramesélni az időközben cseperedetteknek, a régebbi mozizsánerek esetenkénti előrángatása is haszonnal kecsegtető projektum, amihez voltaképpen elégséges hivatkozási alapnak tekinthető a sokszor hangoztatott ,,technikai fejlődés", végtére sokkal nehezebb ezzel vitatkozni, mintha valaki azzal jönne, hogy döntő mondandóját csak kalózós (cowboyos, partizános) körülmények közt képes előadni.

Van is valami ebben, hisz kijelenthetjük: hasonló képi hitelességgel ábrázolt tengeri ütközetet a tizennyolcadik-tizenkilencedik század fordulójáról szélesvásznú kalandfilmen még nem láttunk (ebben persze az is benne van, hogy honnan az összehasonlítási alap, tengeri csatát speciel én csak a sucuraji trajekten láttam, ittas nyugdíjasok pókereztek).

Fentiek tudomásulvétele azonmód némi számvetésre sarkall. Ördöge-e annyira Russell a tengernek, mint volt egykor, teszem azt, Gerard Barray vagy Gregory Peck? Simán. Ugyanakkor a műtörténeti hitel azt mondatja velünk, hogy nem ő a számítógépes kor első vízi úttörője, de még csak nem is a mondott Johnny (Depp). Hanem Geena Davis, aki már a kilencvenes évek közepén csináltatott magának 100 millióért egy kalózos filmet a férjével (Cuttroath Island, el is váltak). Mellesleg jelen nekifutásunkból sincs kisajnálva az anyagi, meg semmi se, csak a csajok, tán azért, mert Geena akkor úgy beleállt a vízbe.

Mindezzel együtt leszögezhetjük, a veteránnak mondható rendező, Peter Weir Patrick O`Brian regényei alapján készített filmje remek mulatság, békebeli kosztümös darab, mely aprólékos kimunkáltságával és visszafogott, fordulatokkal alig-alig terhelt történetével tüntet. Egy tengeri fogócskát látunk, szellem és rátermettség csatáját, melynek némi haditechnikai hendikep fokozza az izgalmait. Russell a királyi parancs szerint egy rettenetes francia hajó nyomába szegődik, ám az előbb talál rá, és kimér egy jókora megelőző csapást, képzelhetik, mi lesz ebből... Ám a vad csaták közé (kénytelenségből, hiszen a pár csomós tempó mellett viszonylag körülményesen intéződnek a dolgok) néhény békés nap is szorul, így tanúi lehetünk, amint Paul Bettany (manapság jól foglalkoztatott epizodista a hős legfőbb segítője szakágban) mint kutató szellemű hajóorvos úgy harminc esztendővel a nagy Darwin előtt szimpatikus hévvel zaklatja a Galápagos-szigetek faunáját (persze amerikai filmről lévén szó, a helyes kis állatok túlélik a tudomány ezen idő előtti rohamát), miből az is nyilvánvaló: nincs minden humor híján a mű. Utóbbi azért is érdekes, mert minden ilyen leporolt zsáner esetében az az első, ami szembeötlik, vajon annyi-e a tudomány, hogy viccesre veszik, ami valaha véresen komoly volt, ám itt kicsivel többről van szó, s e kis különbség sokat ér: a patetikus és helyenként nagy szavaktól sem visszariadó mese ugyanis humorában úgyszólván nélkülöz minden harsányságot, inkább csak jelzésszerűen élcelődik olyan könnyen nevetségessé tehető dolgokon, miszerint hogyan is viselkedik egy telivér angol hajóskapitány őfelsége szolgálatában, hogyan intézi nézetkülönbségeit tudós és katona s a többi.

Az üdítően lassan folydogáló (ez is csoda ugye, végtére a tenger mégis állóvíz, pláne az óceán) meskete végére persze kerül egy ménkű nagy horog, ami egyfelől kötelező, hiszen a tengeri medvék mindennapi használati tárgya az, másfelől ijesztő is. Mert a Kapitány és katona a saját maga támasztotta kívánalmaknak nagyvonalúan megfelelő, élvezetes mozidarab ugyan, de teljesen érdektelen lenne egy második rész is belőle, hacsak nem financiális szempontból.

- ts -

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

A kis pénzrablás

  • - ts -

Gyakorlatilag másodpercre ugyanakkor járunk Németország történelmében, mint a Good bye, Lenin! hősei. Az ország még két részben van, de a fal már ledőlt, a tegnap még oly zord határőrök már csak az üstöküket vakargatják, s nézik, hogyan suhannak el a Barkasok.

Papírpapság

Tradíció és haladás – a művészetektől a politikáig évszázadok óta ez a kettő harcol egymással, miközben a békésebb időszakokban jinként és jangként egészíthetik ki a másikat.

Becsap

  • Kiss Annamária

Irtó hangosan, ajtócsapkodással és kiabálással kezdődik a Budaörsi Latinovits Színházban tíz éve színpadra állított, most pedig a Vígszínházra hangszerelt Liliomfi-előadás. Ifj. Vidnyánszky Attila rendezte, és Szigligeti Ede nyomán Vecsei H. Miklós írta a szövegkönyvet és a dalszövegeket.

Keserédes felelősség

A szülővé váló női művészek munkásságába rendszerint valamilyen módon beépül az anyaság témája. Ezt a műkritikusok és a kollégák rendszerint egyfajta kitérőnek tekintik, ami után a művész visszatérhet az „igazi” művészethez.

Egy tipikus NER-karrier

Magyar Péter fent említett sajtótájékoztatója után egy eddig viszonylag ismeretlen informatikai vállalkozó, Vertán György is a reflektorfénybe került, mivel Magyar azt állította, hogy volt felesége, Varga Judit, illetve volt barátnője, Vogel Evelin Vertántól kap „apanázst”, az egyik átutalással, a másik készpénzben. Mindez azért zajlik így, mert az üzletember Kubatov Gábor barátja.

A kezükben robbanhat föl

Egészen elképesztő, mi zajlik itt vasárnap délután óta, amikor Magyar Péter rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Fidesz manipulált, részben mesterséges intelligencia segítségével előállított hangfelvételekkel lejáratókampányt indít ellene.

„Sorok kígyóznak”

A színházi rendezés mellett foglalkozik képzőművészettel, irodalommal, filmkészítéssel. A kijivi alkotó egészen 2013-ig sokszor dolgozott magyarországi színházakban rendezőként és – főképp Vidnyánszky Attila rendezéseiben – díszlettervezőként. Aztán visszatért hazájába, a háború kitörése is ott érte. Az ukrajnai színházi állapotokról kérdeztük.

Mindent a 25-re

Az Orbán-kormány továbbra is töretlen lelkesedéssel várja az új amerikai kormányzat hivatalba lépését. Pedig ez nemigen fogja segíteni a 2025-ös magyar költségvetés kulcsfontosságú sarokszámainak teljesülését.