Fischer Ádám a Helsinki Bizottságnak adományozta a Wolf-díjért járó pénzjutalmat
fisser_top_story_lead.jpg

Fischer Ádám a Helsinki Bizottságnak adományozta a Wolf-díjért járó pénzjutalmat

  • narancs.hu
  • 2018.05.31 20:45

Zene

Idén a világhírű magyar karmester kapta meg az egyik legrangosabb nemzetközi művészeti és tudományos elismerést, a Wolf-díjat. A másik zenész díjazott Paul McCartney.

A zsűri az ihletett zeneművészi életműve mellett Fischer emberi jogi tevékenységét is nagyra értékelte. A karmester a díjjal járó pénzjutalmat a Magyar Helsinki Bizottságnak ajánlotta fel. A több kategóriában kiosztott díjak közül kettőt kapott zenész: Fischer Ádám és Paul McCartney, a Beatles legendája, számol be a Helsinki Bizottság.

A díjátadót az izraeli parlament épületében tartották, ahol Fischer arról beszélt, „a jogvédő szervezetekre a kormányok egyre több országban ellenségként tekintenek. Például hazámban, Magyarországon a kormány mindent elkövet azért, hogy a civil jogvédők munkáját jogellenesnek állítsa be. De ez nemcsak Magyarországon probléma. Az emberi és polgári jogok védelmezőivel szembeni bizalmatlanság világszerte terjedőben van. Ezért különösen fontos mostanság újra és újra elmondani, hogy a jogállam védelme az egyik legfontosabb ügy egy demokráciában. Mi nem az államot támadjuk, hanem a demokráciát védjük. A demokratikus kormányoknak üdvözölniük kellene a civil jogvédők tevékenységét ahelyett, hogy harcolnának ellenük.”

Fischer Ádám a Wolf-díjjal járó 50 ezer dolláros pénzjutalmat a Magyar Helsinki Bizottságnak ajánlotta fel. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság helyszínen tartózkodó társelnöke köszönetet mondott: „Különösen hálásak vagyunk Fischer Ádám barátunknak nagylelkű adományáért. Sokat számít ez nekünk. A pénzt jogvédelemre, mégpedig a Hétköznapok hősei c. induló programunkra fogjuk fordítani. Ezzel olyan honpolgároknak tudunk majd segíteni ingyenesen, akiket retorzió ért, mert kiálltak igazukért vagy közösségükért a hatalommal szemben.”

Fischer Ádám 1949-ben született Budapesten. Zenészcsaládban nőtt fel, apja Fischer Sándor karmester, öccse pedig Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar vezetője. Fischer Ádám Bécsben, Velencében és Sienában tanult. Nemzetközi karrierjét a milánói karmesterverseny megnyerése (1973) indította el. Utána számos opera és zenekar első karmestere, főzeneigazgatója lehetett (Helsinki, Karlsruhe, München, Freiburg, Kassel, Manheim, Koppenhága, Düsseldorf stb.). A bécsi opera örökös tagja, de Bayreuthban, Salzburgban és Milánóban is rendszeresen foglalkoztatják. Nevéhez fűződik az Osztrák–Magyar Haydn Zenekar, a Haydn-fesztivál és a budapesti Wagner-napok 2006 óta tartó rendezvénysorozata is.

Fischer Ádámot mindig foglalkoztatták az egyetemes emberi jogok, több civil szervezetet támogatott, valamint emberi jogi díjakat hozott létre Kasselben és Düsseldorfban. Magyarországon hosszú ideje a Magyar Helsinki Bizottság egyesületi tagja. A Wolf-díj zsűrije külön is kiemelte, hogy nem csak ihletett zeneművész, de az emberi és polgári jogok elkötelezett védelmezője.

Neked ajánljuk

A bizonytalanság tudománya

  • Fekete Émi

Betlen Anna a nemváltoztatás és transzmozgalom kritikusaként minősítette a nemi egyedfejlődésről, az interszexualitásról, valamint a nemi átalakító kezelések egyes egészségügyi kérdéseiről szóló írásaimat. Bírálata szerint „nagyrészt fikciókra, tisztázatlan, átgondolatlan állításokra” alapoztam tételeimet. 

Az örök másodikok

  • Nagy István

Hiába számít Wales legsikeresebb együttesének a Manic Street Preachers, a top pozíció eddig csak egyszer, a This Is My Truth Tell Me Yoursszal jött össze nekik a brit albumlistán, és annak is már 23 éve.

Ismétlő órák

  • Bacsadi Zsófia

1921. szeptember 27-én született Jancsó Miklós, a magyar mozgóképkultúra sokat vitatott főalakja. Legfőbb ideje, hogy utánanyúljunk, amíg nem távolodik túl messzire.

Kosztümben

  • TPP

A Füst Milán-regény adaptálásával régi álmát valósítja meg a hosszú kihagyás után a filmezéshez a fesztiváldíjakkal elhalmozott, Oscar-jelölt Testről és lélekről című filmmel visszatért, ekként nagyobb s drágább tervek megvalósítására jobb eséllyel pályázó Enyedi Ildikó.

Álljunk meg egy szóra!

  • Novák Piroska

Husz Ágnes keramikusművész 1994 óta él és dolgozik Japánban. A Tomeishi-projekt, egy nemzetközi színtérre tervezett utazó kiállítás tavaly debütált Tokióban. A budapesti helyszínre érve az anyag már olyan friss és helyspecifikus darabokkal is bővült, amelyek a nyáron készültek Kecskeméten, a Nemzetközi Kerámia Stúdióban.

Szörnyeink

  • Rádai Andrea

Ritkán fordul elő, hogy epikus mű színházi adaptációja nem hagy hiány­érzetet maga után. A Káli holtak ilyen, sőt a feldolgozás bizonyos értelemben meg is haladja az alapjául szolgáló regényt, de legalábbis megoldásokat kínál a szöveg vélt vagy valós problémáira.

„Két évig pihentem”

  • Csáki Judit

Lassan negyven éve a Katona társulatának tagja. Most leg­újabb bemutatója, a Káli holtak kapcsán kérdeztük a hosszú szériákról, a pihenésről és a színház szerepéről.

„Remélem, vicces”

Humor, irónia, szokatlanság keveredik az alakjában. Kaposváron végzett, tagja volt Bodó Viktor társulatának, majd szabad­úszóként számos – főleg független – produkcióban dolgozott, amelyek közül talán A halál kilovagolt Perzsiából volt a legki­emelkedőbb. Útkeresésről, stand-upról, és az egykori SZFE-ről is beszélgettünk.

„Mintha egy démon”

  • Szentgyörgyi Rita

A római székhelyű NoGravity Company alapítója egyedülálló összművészeti előadásokat hoz létre saját fejlesztésű színházi gépek és koreográfiai technikák segítségével. A társulat a megújult Budapesti Őszi Fesztiválra, a Dante halálának 700. évfordulójára tervezett Infernóval érkezik, hogy háromdimenziós koreográfiával, repülő táncosokkal és káprázatos jelmezekkel repítsenek el minket a barokk kor illúziószínházába.