Lemez

Floating Points: Elaenia

  • - minek -
  • 2016. január 17.

Zene

Sam Shepherd személyében igazi zenebolondot köszönthet a (nem csupán) elektronikus zenéért rajongó közönség: még leginkább tánczeneszerű, tágan értelmezve a house határain belül maradó kompozícióiból is süt a kortárs muzsika, legfőképpen a dzsessz iránti érdeklődése. A 2009 óta jórészt Floating Points néven publikáló művész kedves, organikus és sokszor a kellő csavart sem nélkülöző, stílusokat tekintve is változatos maxijai, EP-jei közös jellegzetessége az üdítő frissesség, és hogy befogadásuk érzéki örömöt okoz. A klasszikusan képzett komponista első igazi szerzői/előadói albuma, a most ősszel megjelent Elaenia még ehhez képest is más: látszólag introvertált zeneművek sorozata, melyek normál hangerőn hallgatva szinte el sem jutnak a tudatunkig: ha azonban a fülbe tápláljuk, vagy nagy hangerőn küldjük ki a hangfalakra, rögvest előkerülnek a finomabb mozzanatok. Már az albumot nyitó Nespole lábdobok és lábcinek nél­küli repetitivitása is eltávolít a szokásos technoszerű darabok hangképétől, a lemez kamaraegyüttesre írt darabjai pedig inkább egy fúziós dzsessz- vagy posztrockzenekart vetítenek elénk. Shepherd meg sem próbálja rekonstruálni korábbi munkái – vibráló muzikalitásuk dacára mégiscsak 4/4-es ütemeken ringó – lüktetését: az Elaenia hangulatokból, elvesző, majd újra előtűnő harmóniákból, sajátos ritmus szerint tagolódó hangképekből dolgozik.
A zárószámot (Peroration Six) a csúcspontig vezeti, amit nem követ feloldás – merész gesztusként e ponton hirtelen véget ér a lemez, de hiányérzetet nemigen hagy bennünk.

Pluto/Deep Distribution, 2015

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.