mi a kotta?

Imeneo

  • mi a kotta
  • 2016. január 17.

Zene

„Bevezetés. Megadni magam teljesen a sorsnak, vagy ami ugyanaz: a kiismerhetetlen, eleve elrendelt Gondviselésnek. Allegro. A kétség moraja, ellenvetések, XXX szégyene. Ugrás a hit ölelésébe??? Gyönyörű terv, bárcsak meg tudnám csinálni.” Alighanem érdekes játék lenne a karácsonyi szünetben pusztán az ilyen-olyan szerzői leírások, önvallomások alapján beazonosítani egy-egy szimfóniát, s egy efféle fejtörőben okvetlenül szerephez jutna a fenti idézet is, mellyel az oly sokat szenvedő Csajkovszkij jellemezte készülő V. szimfóniáját. „Bebizonyítani – nemcsak másoknak, de magamnak is –, hogy nem írtam még ki magamból mindent zeneszerzőként” – ez a vágy sarkallta 1888-ban a nagy orosz romantikust, s művével azután fényesen bizonyított is, akárcsak a Rómeó és Júlia nyitányfantáziával meg Rokokó-változataival, melyek szintén ott szerepelnek majd a Concerto Budapest és Várdai István közös aranyvasárnapi hangversenyén (Zeneakadémia, december 20., fél nyolc).

Csajkovszkij e szimfónia komponálásakor már túl volt házassági kísérletének kudarcán, amikor is Hymen kötéséből valósággal szökve menekült a konvencionális élet látszatában reménykedő zeneszerző. Hymen, azaz Imeneo szintén felbukkan majd a Zeneakadémián: igaz, nem a házasságkötések görög nemtője gyanánt, hanem mint Händel 1740-ben bemutatott opera seriájának bátor címszereplője, aki az opera végén azért maga is a házasság révébe jut. A mű néhány áriája és zenekari részlete a Concerto Armonico remeknek ígérkező estjén hangzik majd fel, méghozzá Bach a-moll hármasversenyének és a zenekarvezető Spányi Miklós G-dúr szvitjének ölelésében (Zeneakadémia, december 22., fél nyolc).

S karácsony lévén, térjünk csak vissza még Csajkovszkijhoz, elvégre az ő Diótörője nélkül nem telhet el az ünnep! Kocsis Zoltán és Nemzeti Filharmonikusai immár hagyományszerűen zenélik körbe ilyenkor a bábelőadás formájában közönség elé kerülő Diótörőt, ezúttal a Budapest Bábszínház társulatával együttműködve (Nemzeti Hangversenyterem, december 23. és 27., tizenegy és hat óra). S ha már karácsonyi hagyományokról esik szó, hát ilyenkor esedékes Fischer Iván és a Fesztiválzenekar évzáró Titokkoncertje (Zeneakadémia, december 26., 27., 28., háromnegyed nyolc, 27., fél négy). No és persze éppígy tradíció Bach Karácsonyi oratóriuma is, melyet most Vashegyi György Purcell Kórusa a Norvég Barokk Zenekar társaságában vezet majd elő, olyan szólistákkal, mint például a nagyszerű Eric Stoklossa (Nemzeti Hangversenyterem, december 19., fél nyolc).

Még mindig hagyomány, de ez már újévi: Fischer Ádám és vele Haydn Teremtése, melyet most a Fischer alapította Osztrák–Magyar Haydn Zenekar, valamint a bécsi Staatsoper kórusa ad majd elő, Celeng Mária, Szigetvári Dávid és Florian Boesch szólójával (Nemzeti Hangversenyterem, január 1., hét óra). Az viszont már hagyománytörés, s hozzá a műsoregyeztetés páratlan csodája, hogy A teremtést pár nappal korábban a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával és Vásáry Tamás vezényletével is meghallgathatjuk ugyanitt (Nemzeti Hangversenyterem, december 18., fél nyolc).

S az egész évi figyelmet megköszönve zárja a 2015-ös ajánlások sorát egy háromestés sorozat a BMC-ből: a Szent Efrém Férfikarral, a Budapesti Vonósokkal és jeles énekesekkel (december 28., 29., 30.). Római napok – ez a sorozat címe, s az első estén Fekete Gyula kisoperája, a Római láz, a második estén egyházzene, a harmadikon pedig alighanem mindenféle olasz filmzenék várják majd a karácsony után újra egybesereglő közönséget.

Figyelmébe ajánljuk

Halál kasmírpulóverben

Almodóvar öregszik. E tény új dolgokra sarkallja: megjött az étvágya, hogy az öregedésről és a halál egyre nyomasztóbb közelségéről meséljen, és el-elkalandozik spanyol anyanyelvétől.

Mi végre, mi végre?

A Láthatáron Csoport új produkciójának az alcíme – részvételi boldogulás 90 percben – csak első pillanatban tűnik furcsának, hisz’ mindenki próbál valahogyan boldogulni. Együtt, külön, akárhogy. De van-e értelme az egésznek?

Sorcsere Brüsszelben

Az Európai Parlament október 27-én jóváhagyta az Ursula von der Leyen vezette második Európai Bizottság névsorát, rajta a magyar Várhelyi Olivérrel. Az EU új végrehajtó szerve, „kormánya” december 1-jén kezdte meg munkáját, és a 2029-es európai választásokig lesz hivatalban. Ugyanekkor történt őrségváltás az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban is, ahol a belga liberális Charles Michel helyére a portugál szocialista António Costa lépett elnökként. Ezzel teljessé vált a tisztújítás az uniós intézmények élén.

Digidemokrácia

  • Bretter Zoltán

Az elmúlt években sokszor tettem fel magamnak azt a kérdést, hogy vajon hol marad a „román Orbán Viktor”? Az elnökválasztás november 24-én tartott első fordulójának másnapján Romániában mindenki azt kérdezte, hogy honnan bukkant föl Orbán Viktor románsággal súlyosbított változata?

Mennyek és poklok

Jövő márciusban lejár Matolcsy György mandátuma az MNB élén, utóda Varga Mihály pénzügyminiszter lesz. Mit köszönhetünk Matolcsy jegybankelnöknek a Pallas Athéné Alapítványokon, a „kőgazdag” fián és a még mindig magas alapkamaton kívül?