mi a kotta?

Imeneo

  • mi a kotta
  • 2016.01.17 12:12

Zene

„Bevezetés. Megadni magam teljesen a sorsnak, vagy ami ugyanaz: a kiismerhetetlen, eleve elrendelt Gondviselésnek. Allegro. A kétség moraja, ellenvetések, XXX szégyene. Ugrás a hit ölelésébe??? Gyönyörű terv, bárcsak meg tudnám csinálni.” Alighanem érdekes játék lenne a karácsonyi szünetben pusztán az ilyen-olyan szerzői leírások, önvallomások alapján beazonosítani egy-egy szimfóniát, s egy efféle fejtörőben okvetlenül szerephez jutna a fenti idézet is, mellyel az oly sokat szenvedő Csajkovszkij jellemezte készülő V. szimfóniáját. „Bebizonyítani – nemcsak másoknak, de magamnak is –, hogy nem írtam még ki magamból mindent zeneszerzőként” – ez a vágy sarkallta 1888-ban a nagy orosz romantikust, s művével azután fényesen bizonyított is, akárcsak a Rómeó és Júlia nyitányfantáziával meg Rokokó-változataival, melyek szintén ott szerepelnek majd a Concerto Budapest és Várdai István közös aranyvasárnapi hangversenyén (Zeneakadémia, december 20., fél nyolc).

Csajkovszkij e szimfónia komponálásakor már túl volt házassági kísérletének kudarcán, amikor is Hymen kötéséből valósággal szökve menekült a konvencionális élet látszatában reménykedő zeneszerző. Hymen, azaz Imeneo szintén felbukkan majd a Zeneakadémián: igaz, nem a házasságkötések görög nemtője gyanánt, hanem mint Händel 1740-ben bemutatott opera seriájának bátor címszereplője, aki az opera végén azért maga is a házasság révébe jut. A mű néhány áriája és zenekari részlete a Concerto Armonico remeknek ígérkező estjén hangzik majd fel, méghozzá Bach a-moll hármasversenyének és a zenekarvezető Spányi Miklós G-dúr szvitjének ölelésében (Zeneakadémia, december 22., fél nyolc).

S karácsony lévén, térjünk csak vissza még Csajkovszkijhoz, elvégre az ő Diótörője nélkül nem telhet el az ünnep! Kocsis Zoltán és Nemzeti Filharmonikusai immár hagyományszerűen zenélik körbe ilyenkor a bábelőadás formájában közönség elé kerülő Diótörőt, ezúttal a Budapest Bábszínház társulatával együttműködve (Nemzeti Hangversenyterem, december 23. és 27., tizenegy és hat óra). S ha már karácsonyi hagyományokról esik szó, hát ilyenkor esedékes Fischer Iván és a Fesztiválzenekar évzáró Titokkoncertje (Zeneakadémia, december 26., 27., 28., háromnegyed nyolc, 27., fél négy). No és persze éppígy tradíció Bach Karácsonyi oratóriuma is, melyet most Vashegyi György Purcell Kórusa a Norvég Barokk Zenekar társaságában vezet majd elő, olyan szólistákkal, mint például a nagyszerű Eric Stoklossa (Nemzeti Hangversenyterem, december 19., fél nyolc).

Még mindig hagyomány, de ez már újévi: Fischer Ádám és vele Haydn Teremtése, melyet most a Fischer alapította Osztrák–Magyar Haydn Zenekar, valamint a bécsi Staatsoper kórusa ad majd elő, Celeng Mária, Szigetvári Dávid és Florian Boesch szólójával (Nemzeti Hangversenyterem, január 1., hét óra). Az viszont már hagyománytörés, s hozzá a műsoregyeztetés páratlan csodája, hogy A teremtést pár nappal korábban a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával és Vásáry Tamás vezényletével is meghallgathatjuk ugyanitt (Nemzeti Hangversenyterem, december 18., fél nyolc).

S az egész évi figyelmet megköszönve zárja a 2015-ös ajánlások sorát egy háromestés sorozat a BMC-ből: a Szent Efrém Férfikarral, a Budapesti Vonósokkal és jeles énekesekkel (december 28., 29., 30.). Római napok – ez a sorozat címe, s az első estén Fekete Gyula kisoperája, a Római láz, a második estén egyházzene, a harmadikon pedig alighanem mindenféle olasz filmzenék várják majd a karácsony után újra egybesereglő közönséget.

Neked ajánljuk