A nagy fesztiválok headlinerei között egyre ritkábban találunk fiatal rockzenekarokat – a Foals az utolsó kivételek egyike. Persze őket se igazán illik már a fiatalabbak között említeni, hiszen több mint egy évtizede, hogy megjelent az első nagylemezük, a tagok is mind betöltötték a harmincat. Az oxfordi csapat legutóbbi munkájával, a 2015-ös What Went Downnal minden tekintetben felért a csúcsra, úgyhogy sokan várták, hogy mit gurítanak legközelebb Yannis Philippakisék. A friss, ötödik albumra 5/5-öt adott az NME, de ez persze még semmit sem jelent, hiszen a szebb napokat látott, immáron csak online elérhető magazin az 1975 mindkét legutóbbi lemezét az adott év legjobbjának választotta, úgyhogy róluk ennyit. Mint már a címéből is kitűnik, az Everything not Saved will be Lost – Part 1 egy dupla széria első kiadása; a második rész valamikor az ősz folyamán várható. Három fontos változást mindenképp meg kell említeni: 1. a munkálatok során otthagyta az így négytagúra zsugorodott zenekart Walter Gervers basszusgitáros; 2. ezúttal nem működött közre külső producer; 3. a What Went Downhoz képest kevésbé rockosak a számok. Az első maxinak választott Exits kifejezetten elektronikus, táncos dal, és nem is rossz darab, csak sajnos hiányzik belőle egy épkézláb refrén. Jóval erősebb a második kislemezként kiadott On the Luna, és nem csak azért, mert ez egy pörgősebb, rockosabb tétel. Hasonlóan lendületes és izgalmas a White Onions, az In Degrees és a Syrups is, míg a Sunday nagyívű balladaként indul, hogy aztán jó kis afrobeates őrjöngésbe torkolljon. A háromnegyed perces Surf Pt. 1 már a folytatást előlegezi meg, ami pedig az I’m Done with the World című balladát illeti, azzal kapcsolatban azt nyilatkozta a frontember, hogy direkt került a lemez végére, mert tökéletes kontrasztban áll a második album intrójával. Soha rosszabb cliffhangert.
Transgressive/Warner, 2019