Lemez -

Grave Pleasures: Dream­crash

  • Soós Tamás
  • 2015. október 24.

Zene

„Goth rock metálrajongóknak. Mintha az Interpol tökös zenét játszana.” Aligha tudnánk a Rolling Stone-nál tömörebben lefesteni a Beastmilk zenéjét, amely az erős basszusgrúvokra húzott posztpunk és a csúcskorszakát bő 30 évvel ezelőtt élő goth rock legjobb pillanatai­ból adott válogatást a Climaxen. Az azóta eltelt két évben viszont kilépett a legtöbb dalt szerző gitáros, majd a dobolni nem tudó, brahiból bevett dobos is. A nagykiadóhoz igazolt zenekar legpunkabb húzása így az volt, hogy egy sikeres debütlemez után is volt merszük nevet váltani a tagcserék miatt. Pogózható goth punkból is talán csak kettő akad a Dreamcrashen, a Grave Pleasuresnek azonban jól áll az érettség és a tipikusan változatosabb második lemez. Szépséghibája csak egy van: hiába írtak most egy- helyett kb. háromféle számot, ha egyik se lett akkora sláger, mint a Sisters of Mercyt is szégyenbe hozó Death Reflects Us, vagy, mondjuk, a Genocidal Crush. A pinceklubok plafonja felé lendületből szökő refrének azért így is megborzongatnak minden anyakönyvezett melankolikust, a Joy Division-, Killing Joke- és Misfits-hatások mellé pedig a Motör­headét is felvéshetjük a Future­shockot hallgatva, de a visszhangeffektektől jobban megpucolt hangzás és az őszies gitárdallamok az olyan elmélyülős borongásoknak kedveznek igazán, mint a New Hip Moon vagy az Oscar Wilde által ihletett Lipstick on Your Tombstone.
A Dreamcrash igazi régi vágású album, amely elsőre nem, másodikra kicsit, harmadikra pedig már nagyon tetszik – a szeptember 28-ai, A38-as koncertig tehát még pont van idő kitűnőre hallgatni.

Sony, 2015

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.