Aki behatóan foglalkozik klasszikus zenével, annak számára evidens, hogy a komponálás ritkán zajlik elméleti síkon, elvontan. A zeneszerző tudja, milyen apparátusra szánja művét, s ez azért fontos, mert a zene többnyire hangszer- vagy hangfajspecifikus: másképp kell írni vonósnégyesre, mint zongorára; fúvósötösre, mint szimfonikus zenekarra; altra, mint szopránra. Ezért izgalmas kaland az átiratkészítés: bont-e új virágot a rózsatő, ha más talajba ültetjük át?
Győri Noémi és Koltai Katalin sok éve dolgozik együtt: fuvola-gitár kettősük a két hangszerre komponált duókból már sokat megszólaltatott, nem egy művet felfedező jelleggel. Új lemezükön is hallható egy Grand duo concertant Mauro Giulianitól (1781–1829), a műfaj egyik jelesétől. Ami azonban igazán izgalmassá teszi a CD-t, az négy átirat: két Haydn- (D-dúr, Hob. XVI:37; A-dúr, Hob. XVI:30), egy Beethoven-szonáta (Esz-dúr, op. 81a) és egy Mozart-fantázia (d-moll, K. 397) – eredetileg mindegyik zongoraműként született, s azokat a két előadó írta át, saját használatra.
A transzkripciók működnek, megvalósul „a hagyományok átalakulása”, mint a lemez címe utal rá. Olykor változnak a karakterek, Haydnnál például elmozdulunk a divertimento-hangvétel felé, ám Mozart tragikuma és Beethoven retorikája sértetlen. Talán csak a „Les Adieux” szonáta fináléja nem hangzik idiomatikusan fuvola-gitár változatban. Győri Noémi telt tónusú fuvolázása kecses, elegáns, életteli, Koltai Katalin alkalmazkodó és inspiráló kamarapartner, aki sok kifinomult színt csal ki gitárjából.
Genuin, 2019
