Hangocskák, hangocskák

Klasszikus zenei programajánló a 2024/4. hétre

„Felfedeztem, hogy elég, ha csupán egyetlen hangot szólaltatnak meg gyönyörűen. Ez az egyetlen hang, vagy egy csendes ütés, vagy egy pillanatnyi csend megvigasztal. Nagyon kevés elemmel dolgozom: egy hanggal, két hanggal… Egyszerű anyagokból építkezem – egy hármashangzattal, egy bizonyos tonalitásban. A hármashangzat három hangja harangokhoz hasonlít, ezért hívom ezt a kompozíciós eljárást tintinnabuli-nak. (…) Mikor válaszokat keresek – az életemben, a zenémben, a munkámban – folyamatosan csodálom a tintinnabuli rendszert. Legsötétebb óráimban azt éreztem, ez az egyetlen biztos pont.”

Így beszélt Arvo Pärt saját kompozíciós módszeréről, amelynek elnevezése (tintinnabuli) annyit tesz: harangocskák. Hadd ne bocsátkozzunk zeneelméleti kérdésekbe: a zeneszerző saját maga az emberi és az isteni hang együtt­állásához hasonlította, ahol az emberi folyton eltér a fenségestől, és ebből születik a dráma. Egyik első nagyszabású műve, amely ezzel a technikával készült, a Berlini mise volt. Ez a szakrális darab is hallható az Új Liszt Ferenc Kamarakórus és a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén. A műsort a Magnificat című darab zárja Carl Philipp Emanuel Bachtól, akit a maga korában „a nagy Bachnak” hívtak. Aztán ráeszmélt az utókor, hogy a legjobb kottákat az apa szállította. A hangversenyen Madaras Gergely vezényel (Zeneakadémia, január 26., fél nyolc).

Mindeközben a Budapest Sound Collective zenetörténeti bepillantást ad a szimfónia műfajának keletkezésébe, mégpedig Haydn-művek segítségével. Dubóczky Gergely rögtön elvezényel négyet a szóban forgó opusokból, Kemenes András pedig néhány zongoraszonátával színesíti az életműről alkotott képünket (BMC, január 26., hét óra). S van még további választék erre a napra: a Pannon Filharmonikusok és Kelemen Barnabás hegedűművész Paganini-versenyművet játszik, a végén Kodály-mű hangzik fel a pécsi zenekar vendégjátékán (Müpa, január 26., fél nyolc).