mi a kotta?

Hangocskák, hangocskák

  • mi a kotta
  • 2024. január 24.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2024/4. hétre

„Felfedeztem, hogy elég, ha csupán egyetlen hangot szólaltatnak meg gyönyörűen. Ez az egyetlen hang, vagy egy csendes ütés, vagy egy pillanatnyi csend megvigasztal. Nagyon kevés elemmel dolgozom: egy hanggal, két hanggal… Egyszerű anyagokból építkezem – egy hármashangzattal, egy bizonyos tonalitásban. A hármashangzat három hangja harangokhoz hasonlít, ezért hívom ezt a kompozíciós eljárást tintinnabuli-nak. (…) Mikor válaszokat keresek – az életemben, a zenémben, a munkámban – folyamatosan csodálom a tintinnabuli rendszert. Legsötétebb óráimban azt éreztem, ez az egyetlen biztos pont.”

Így beszélt Arvo Pärt saját kompozíciós módszeréről, amelynek elnevezése (tintinnabuli) annyit tesz: harangocskák. Hadd ne bocsátkozzunk zeneelméleti kérdésekbe: a zeneszerző saját maga az emberi és az isteni hang együtt­állásához hasonlította, ahol az emberi folyton eltér a fenségestől, és ebből születik a dráma. Egyik első nagyszabású műve, amely ezzel a technikával készült, a Berlini mise volt. Ez a szakrális darab is hallható az Új Liszt Ferenc Kamarakórus és a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén. A műsort a Magnificat című darab zárja Carl Philipp Emanuel Bachtól, akit a maga korában „a nagy Bachnak” hívtak. Aztán ráeszmélt az utókor, hogy a legjobb kottákat az apa szállította. A hangversenyen Madaras Gergely vezényel (Zeneakadémia, január 26., fél nyolc).

Mindeközben a Budapest Sound Collective zenetörténeti bepillantást ad a szimfónia műfajának keletkezésébe, mégpedig Haydn-művek segítségével. Dubóczky Gergely rögtön elvezényel négyet a szóban forgó opusokból, Kemenes András pedig néhány zongoraszonátával színesíti az életműről alkotott képünket (BMC, január 26., hét óra). S van még további választék erre a napra: a Pannon Filharmonikusok és Kelemen Barnabás hegedűművész Paganini-versenyművet játszik, a végén Kodály-mű hangzik fel a pécsi zenekar vendégjátékán (Müpa, január 26., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.