mi a kotta?

Hangocskák, hangocskák

  • mi a kotta
  • 2024. január 24.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2024/4. hétre

„Felfedeztem, hogy elég, ha csupán egyetlen hangot szólaltatnak meg gyönyörűen. Ez az egyetlen hang, vagy egy csendes ütés, vagy egy pillanatnyi csend megvigasztal. Nagyon kevés elemmel dolgozom: egy hanggal, két hanggal… Egyszerű anyagokból építkezem – egy hármashangzattal, egy bizonyos tonalitásban. A hármashangzat három hangja harangokhoz hasonlít, ezért hívom ezt a kompozíciós eljárást tintinnabuli-nak. (…) Mikor válaszokat keresek – az életemben, a zenémben, a munkámban – folyamatosan csodálom a tintinnabuli rendszert. Legsötétebb óráimban azt éreztem, ez az egyetlen biztos pont.”

Így beszélt Arvo Pärt saját kompozíciós módszeréről, amelynek elnevezése (tintinnabuli) annyit tesz: harangocskák. Hadd ne bocsátkozzunk zeneelméleti kérdésekbe: a zeneszerző saját maga az emberi és az isteni hang együtt­állásához hasonlította, ahol az emberi folyton eltér a fenségestől, és ebből születik a dráma. Egyik első nagyszabású műve, amely ezzel a technikával készült, a Berlini mise volt. Ez a szakrális darab is hallható az Új Liszt Ferenc Kamarakórus és a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén. A műsort a Magnificat című darab zárja Carl Philipp Emanuel Bachtól, akit a maga korában „a nagy Bachnak” hívtak. Aztán ráeszmélt az utókor, hogy a legjobb kottákat az apa szállította. A hangversenyen Madaras Gergely vezényel (Zeneakadémia, január 26., fél nyolc).

Mindeközben a Budapest Sound Collective zenetörténeti bepillantást ad a szimfónia műfajának keletkezésébe, mégpedig Haydn-művek segítségével. Dubóczky Gergely rögtön elvezényel négyet a szóban forgó opusokból, Kemenes András pedig néhány zongoraszonátával színesíti az életműről alkotott képünket (BMC, január 26., hét óra). S van még további választék erre a napra: a Pannon Filharmonikusok és Kelemen Barnabás hegedűművész Paganini-versenyművet játszik, a végén Kodály-mű hangzik fel a pécsi zenekar vendégjátékán (Müpa, január 26., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.