Házitanító - Pernilla Stalfelt gyerekkönyvei

  • - kovácsy -
  • 2007. december 20.

Zene

Aki szerelem, halál, erőszak, sőt szarás ügyében mindent tud, és hebegés-habogás nélkül képes mindezt megosztani egy gyerekkel, nos, még az ilyen ember is tanulhat valamit Pernilla Stalfelt könyveiből.

Aki szerelem, halál, erőszak, sőt szarás ügyében mindent tud, és hebegés-habogás nélkül képes mindezt megosztani egy gyerekkel, nos, még az ilyen ember is tanulhat valamit Pernilla Stalfelt könyveiből. Ha mást nem, a szerelmi bájital definitív receptjét, amely maroknyi holdfény és 1 db hangya mellett pár csepp denevérvért - ennek híján szójaszószt - is tartalmaz. A svéd múzeumpedagógus "nehéz" témákat taglaló könyvei rengeteg színes, vicces illusztrációjukkal az olvasni még nem tudó gyerekek számára is szórakoztatóak lehetnek, de valószínűleg a kamaszkorig haladva egyre élvezetesebbek a maguk finom, ugyanakkor néha teljesen önfeledt és gyermeki humorával. A felnőtteknek meg végképp tanulságos: visszahozza az élet nehéz vagy nehezen kezelhető dolgaival kapcsolatban azt a közvetlen viszonyt, amit elfed, eltompít az évek lelki érzékenységet koptató hordaléka. Gondoljunk csak bele, milyen nehéz még a mai felszabadult világban is testi dolgainkról vagy mondjuk a halálról, szeretteink halálának a lelki feldolgozásáról, a sajátunkkal kapcsolatos rejtett félelmeinkről beszélni!

A Kaki könyv az illedelmes felnőttviselkedést helyezi szembe a gyermeki vihogással, amelyet a tárgy és a róla való beszéd, a borzadályos vonzás kivált. Különösen ajánlott a színes és jókedvű kötet mindazoknak, akik egy lendületes "fúj!"-jal intézik el a vonatkozó gyerekgesztusokat. Mintegy domesztikálja a szart, amit az illusztráció virágai, ha nem is ujjongó arckifejezéssel, inkább kötelességszerűen, de konkrétan elfogyasztanak. Megtudhatjuk, hogy néz ki a halé, az elefánté, hogy a tehénét építőanyagként is használják. Vagyis elmagyarázza a helyét, a funkcióját az élővilágban, nem feledkezve meg mennyiségi jelentőségének láttató bemutatásáról. A könyv "Mókuska, mókuska üldögélt a vécén" kezdetű záró verse pedig dallam rögtönzésére ragadtathatja az egész családot.

A Halál könyv értelemszerűen inkább az illusztrációival tartja fenn az előbb dicsért derűt: a halál utáni történések finom, a világnézeti érzékenységek között korrektül lavírozgató latolgatása például kifejezetten mulatságos mozzanatokat tartalmaz, mint a madárrá változott és most egy élő gyereket röptében leszaró Pisti, vagy az elfogyasztása előtt segítségért sikoltó hot dog, egy szélsőségesen különleges reinkarnáció eredménye. Valószínűleg a halál okozta veszteségélményt nem lehet ebben a formában megragadni, de a mulandóság gondolatát talán igen. Kifejezetten szép, ahogy az oldalanként csak pár sornyi szöveg a szelíd bánat, a könnyedség és a súlyos témától gyermekien el-elkalandozó naivitás sarokpontjai között lebeg. Jólelkű házitanítóként azt igyekszik megértetni a gyerek olvasókkal, hogy a halál fájdalmas, de nem rémisztő dolog.

A Ne bánts! kön(n)yvvel sem volt könnyebb dolga az író- és illusztrátornőnek. Ha egyszerűen arról szólna a könyv, milyen gonosz dolog erőszakosnak lenni, bántani a másikat, alighanem igencsak egysíkú és üres volna: mit lehet egy ilyen szentenciához hozzátenni? Stalfelt az erőszak témakörének okosan megértő megközelítése jegyében az emberi különbözőségek felől közelíti a kérdést. A különbözés gúny tárgya, a gúny haragot szül, és már ki is alakul egy olyan helyzet, ahol valaki valakit fizikailag is bántalmaz. Félreértés ne essék, szó sincs álságos széplelkűsködésről, és nem is kínál a könyv végleges receptet arra, hogyan jöhetne létre a hajhúzástól, rugdosódástól és persze a gyengék félelmétől mentes szép új gyerekvilág.

És itt van végül a Szeretlek könyv a szeretet, a szerelem különféle megjelenési formáiról: igazi jutalomjáték a szerzőnek, csupa melegszívű játékosság az olvasónak - némi egyszerű, de velős szexuális felvilágosítással. A megszokott demisztifikálás jegyében egy kalap alá vesz mindent: van, aki egy virágot, van, aki egy aranyhalat, más a pénzt vagy egy sztárt szeret, és van, aki a jóistent. A szerelemről már az első oldalon olvashatunk: "A szerelem olyan érzés, mintha egy pohár szódavíz pezsegne bennünk (É) vagy puha vattaszőnyeg borítaná egész bensőnketÉ" De azért "nem mindig kellemes". A recept most is ugyanaz: játékos, rendszertelen asszociációk, tömör, a rajzokkal magyarázó összefüggésbe helyezett kijelentések ("A szeretet néha igazságtalan."). Afféle derűs hümmögések.

Fordította Polonyi Benigna. Vivandra Könyvek, 2006-2007, 32 oldal, 1890-1995 Ft

Figyelmébe ajánljuk