mi a kotta?

Helyettem, kis virág

  • mi a kotta
  • 2012. január 8.

Zene

Lassanként istenhozzádot mondunk az egész éves Liszt-bicentenáriumnak, s ezt a hosszú sorozatot a karácsonyhoz vészesen közeledvén ildomos ajándékozással lezárni, méghozzá egy olyan ajándékkal, amelynek adományozója maga Liszt Ferenc. Kivételesen nem csupán geil szépelgés és üres retorika ez a fordulat, ugyanis a Ránki-Klukon család és az MR Gyermekkórusának közös előkarácsonyi koncertjét valóban egy Liszt-ajándék nyitja majd (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, december 10., fél nyolc). Merthogy éppen százharminc éve, 1881 karácsonyán az idős zeneszerző művészi ajándékkal lepte meg Daniela nevű leányunokáját: római szállodai szobájában eljátszotta neki Karácsonyfa című zongoraciklusát, amely most négykezes változatban érkezik mielénk. Hétfőn azután Fülei Balázs is ad egy iskolásoknak szánt Liszt-matinékoncertet (Fesztiválszínház, december 12., tizenegy óra), ámde az elkövetkező napok domináns hangszeresei tán mégis inkább a hegedűsök lesznek. Mindenekelőtt és legfőként a Concerto Budapest koncertvendégeként fellépő, idén 40 esztendős virtuóz, Vadim Repin, aki Tallinn és Tel-Aviv között utaztában eljátssza majd nekünk Szergej Prokofjev II. (g-moll) hegedűversenyét (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, december 13., fél nyolc). Vagyis azt a versenyművet, amelyet az orosz zeneszerző francia hegedűművész és madridi ősbemutató számára komponált 1935-ben, abban az évben, amikor az emigráns művész vesztére hazatelepült, hogy azután haláláig a Szovjetunióban (f)éljen. S persze rögvest az ifjú Banda Ádám is említtessék, aki nem is csak egy, de mindjárt két kamarakoncerten vonul majd dobogóra: szombaton mindennemű hegedűs bravúrdarabokkal (Festetics-palota, december 10., hét óra), kedden pedig Dohnányi-Hubay gerincű programmal próbára téve nyírettyűjét (Hubay Zeneterem, Hotel Victoria, december 13., fél nyolc).

A héten egyebekben egy születési centenáriumról is megemlékezhetünk, merthogy decemberben lehetne százesztendős Szervánszky Endre (1911-1977), akinek emlékezetét most pénteken a Magyar Rádió 6-os stúdiójában fogják megidézni a Serei Zsolt által vezényelt MR Szimfonikusok (december 9., fél nyolc). Az egykoron a Szabad Nép zenekritikusaként működött zeneszerző gyors ütemben két Kossuth-díjat is elnyert az ötvenes évek első felében. Ám hogy Szervánszky Kodály-hatástól a Bartók-hatás felé elmozduló művészete tán ma sem egészen érdektelen a hallgató számára, azt az esedékes koncerten olyan művek bizonyíthatják majd, mint a Varga Gábor szólójával felcsendülő 1950-es Klarinétszerenád, a József Attila emlékére komponált 1954-es, öttételes Concerto, vagy éppen a Szervánszky avantgárd hajlandóságával hajdanán oly nagy vihart kavart Hat zenekari darab 1959-ből.

S végezetül ezen a hétvégén is kapunk valami szépet és jót New Yorkból: Charles Gounod Faustjának HD-közvetítését, vadonatúj produkcióban, a mellékelt illusztráció bizonysága szerint is roppant fotogén és persze hangjában is jelentékeny tenor, Jonas Kaufmann címszereplésével (Fesztiválszínház és Uránia, december 10., hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?