Interjú

„Hogy a saját hangjaimat fedezzem fel”

Lukács Miklós cimbalomművész

Zene

Decemberben szólólemezzel jelentkezik, klarinétversenyét novemberben mutatták be. Az immár Prima díjas, a Magyarjazz.hu kritikusi szavazásán idén hangszeresként, tavaly pedig a Cimbiózis Trió lemezével győztes cimbalomművész januárban Charles Lloyd együttesének oszlopos tagjaként lép fel.

Magyar Narancs: A Zene az időtlen percek magányából című Cimbiózis-album óta nem jelent meg szerzői anyagod, viszont az ünnepek előtt szólólemezt adsz ki.

Lukács Miklós: A pandémia idején sok felkérést kaptam szólófelvételre, de Kopcsik Márton barátommal, a Fonó Records hangmérnökével bőven maradt időnk, felvettünk ezt-azt, és valahogy jó dolgok születtek. Gondolkoztunk, hogy elektronikát teszünk rá, aztán kezdtem fejben összerakni egy lemezt. Általában sokat olvasok – akkor még több időm volt olvasni –, és előkerültek Pilinszky János versei, Hamvas Béla művei, így a Mágia szútra is. Ebben van egy csodálatos gondolat: „A földön legalább egy felébredt álmodónak mindig kell lenni, különben a világ az éjszakában elmerülne.” Ezt választottam mottónak a No Mans Land (Senkiföldje) című lemezre. Azoknak ajánlom, akik most felébredve álmodnak a földön; mert ők viszik tovább a világot, és mindig kell néhány ilyen embernek lenni. Nemcsak a jazzben, a zenében, a tudományban, az irodalomban, a fizikában, az esélyegyenlőségben is. Martin Luther Kingnek a Nobel-békedíj átadóján mondott beszédéből is kiragadtam egy részletet, Pilinszkytől pedig ez hangzik el: „Kihűlt világ ez, senki földje!” De ezt azután találtam, hogy eldöntöttem, mi lesz a lemez címe. Tavaly abszolút éreztük ezt a kihűlt világot. Mennyire kellünk mi, zenészek? Mi a zene helyzete most? Sok zenész sorsa kilátástalanná vált. Az élet ilyen furcsa remény-reménytelenséget játszott velünk.

MN: Te azért nem nagyon vártál arra, hogy történjen valami, hogy megcsörrenjen a telefon. Gyakran posztoltál otthonról is.

LM: Úgy vagyok vele, ahogy Mohamed a heggyel… Különböző célokat, feladatokat tűzök ki magamnak. Amikor játszom, az más helyzet, mert meghívnak egy koncertre vagy jazzklubba. De a pandémia alatti videókat a közösségi médiára magamnak kreáltam, és olyan dolgokat játszottam, amiket különben sosem játszanék: filmzenéket, musicaleket, popzenét.

MN: Ezek szerint a szólólemez más irányba mutat, inkább a történések megértésének kifejezése.

LM: Sokat gondolkoztam azon, hogy hogyan lehetne szép és aktuális szólólemezt csinálni. Mivel az utolsó évszázad igazi újdonsága az elektronika, próbáltam segítségül hívni, nem kihasználni, cimbalomhangokból és különböző effektekből építkezve. Az Avidia című tételben például vonós hangzás hallatszik, mintha kamarazenekar szólna, sokszor meg rockos a megszólalás, amihez a ritmusokat magam vettem fel. A No Mans Land bemutatóján viszont nem akarok szerencsétlenkedni az elektronikával a színpadon. A kvázi lemezbemutatót a Forte Társulat kortárs táncelőadásával valósítjuk majd meg.

 
Fotó: Németh Dániel

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.