Fesztivál

II. Kolorádó Fesztivál

  • - urfi -
  • 2017. július 15.

Zene

„Most valószínűleg ez a legjobb fesztivál a világon” – mondja a színpadon Szabó Benedek, a majdnem-fiatal generáció trubadúrja. Amire persze lehetne mosolyogva legyinteni, csak hát pont ez a lényeg: a Kolorádó képes elhitetni a látogatóval, hogy valami egyedül­álló, különleges, titkos esemény részese lehet. Ehhez képest minden másodlagos, de a tavaly indított, hosszú távra tervezett fesztiválnak számos erénye van még. A legnagyobb a gyönyörű helyszín, a Nagykovácsi melletti erdő, illetve maga a közönség: csupa jó arcú, jókedvű fiatal. A többi már csak harmadlagos tényező lehet: a nyári fesztiválokon megszokottnál sokkal jobban megválogatott, alternatívabb fellépők, az egyáltalán nem olcsó, de még megfizethető jegy-, étel- és italárak (napijegy: 7000 Ft, sör: 550 Ft), illetve a térerő hiánya. Igen, az utóbbi egyértelműen pozitívum, amire a szervezők rá is játszanak a marketingben, hiszen „a térerő­hiány és a friss levegő a legjobb modernkori ajzószer”.

Az idén már ismertebb külföldi nevekkel is feldúsított kínálatban az elektronikus zene a legerősebb, de van sok más is, napközben pedig jól kitalált művészeti és társadalmi programokkal lehet elütni az időt, ha az ember kint alszik egy sátorban. Ami már csak azért is jó ötlet, mert a közlekedés továbbra is nehézkes, pláne hajnalban hazafelé (bár tavaly állítólag még rosszabb volt, hiszen akkor egyáltalán nem voltak shuttle buszok). De valószínűleg sem ez, sem a meglepően hideg idő nem tudja megmenteni a Kolorádót attól, hogy néhány év alatt szerethető, de zsúfolt tömegrendezvénnyé váljon.

Nagykovácsi, június 7–11.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.