A seb... sok-sok seb, mindennél világosabban beszél. Andria III. hercege, Don Fabrizio Carafa az asszony köpenyét kaphatta fel, amikor rátörtek. Az asztalon kard és tőr, kardtokon Carafa-címer, ezt mindenki ismeri. Ki sem húzták a pengét. Az áldozatnak erre nem volt ideje."
Úgy lehet, Passuth László írásművészetének elkötelezett hívei már e pár helyszínelői mondat olvastán felütötték a fejüket, s azt is megsejdítették, hogy e heti ajánlónk a késő reneszánsz zenetörténet egyik legérdekesebb alakjának emlegetésével indul. Carlo Gesualdo ő, Venosa hercege, aki amellett, hogy a polifónia mestere volt, és holtában a Madrigál című Passuth-regény főszereplőjévé lett, még önbíráskodó feleséggyilkos nagyúrként is felhívta magára kora és a messze utókor figyelmét. Merthogy 1590-ben a muzikális, ám sajnálatosan fölszarvazott arisztokrata felindulásból, de egyszersmind előre kitervelt módon lemészárolta első feleségét és annak ugyancsak hercegi szeretőjét, akiket saját palotájában kapott rajta a házasságtörés aktusa közepette. E tettével persze nem váltana belépőt e hasábokra, ha a pannonhalmi Arcus Temporum nem szentelne idén kitüntetett figyelmet Gesualdónak (képünkön épp bűnbocsánatot nyer), valamint korántsem mellesleg a Három szent énekét Gesualdo műveinek motívumaiból felépítő Stravinskynak. Ez utóbbi alkotás a bencés kötődésű eseménysorozat vasárnapi zárókoncertjén hangzik majd fel a Szent Efrém Férfikar és a Schola Cantorum előadásában, az idei kortárs főszereplő, a finn zeneszerzőnő, Kaija Saariaho kompozícióinak társaságában (könyvtár, augusztus 26., fél négy). Gesualdo Tenebrae-je ugyanaznap déltájt, a Boldogasszony nevét viselő kápolnában fog a fesztiválzarándokok elé kerülni (augusztus 26., fél tizenkettő).
A hazai katolicizmus másik megszentelt központjában, Esztergomban mindeközben az ötödik Liszt-hét finisel majd. Az utolsó előtti napon a Ránki családzongorakoncertjével, a műsoron egyebek között a Karácsonyfa ciklus négykezes verziójával (Szent Adalbert Központ, augusztus 25., hét óra), a hét zárásaképp pedig az esztergomi bazilika teleéneklésével: a nemzetközi kórustábor mindahány résztvevőjét megénekeltetve (augusztus 26., hét óra). "A szívem teljességéből fakadt" - fogalmazott Liszt Ferenc XIII. zsoltár című művéről szólván, amely ezúttal éppúgy utolsó szám gyanánt hangzik majd fel, mint azon az 1855-ös berlini koncerten, ahol legelőször hangzott el a komponista számára oly fontos és személyes alkotás: "a tenor szólam nagyon fontos; magamat hagytam énekelni benne és Dávid király indulatai húsomba-vérembe áradtak át". Ám hiába volt a személyesség emelt foka, az említett berlini hangverseny nem hozott igazi sikert Liszt számára, aki babérok helyett "salátával-tüskékkel megszórva" tért vissza Weimarba.
S végezetül említsük meg a MÁV Szimfonikus Zenekar jövő csütörtöki koncertjét, amelynek olasz vendégzongoristája és karmestere, Vittorio Bresciani Ravel balkezes zongoraversenyével, valamint Gershwin és Bernstein egy-egy művével várja a közönséget. Történetesen az Olasz Kultúrintézet falai közé (augusztus 30., hét óra), jeléül annak, hogy immár öles léptekkel közeledik felénk az ősz és vele az új koncertévad.
