mi a kotta?

Italia a noi!

  • mi a kotta
  • 2022. augusztus 10.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/32. hétre

„Tiéd lehet az egész univerzum, de hagyd meg nekem Itáliát” – énekli a római hadvezér, Ezio a hun hódítónak, Attilának Verdi operájában, s az egykorú beszámoló szerint az 1846-os premieren valaki felkiáltott a sorok között: „Nekünk, Itáliát nekünk!” A zeneszerző, aki sem politikai, sem üzleti kérdésekben nem volt egészen naiv, számított efféle reakcióra, amikor a Risorgimento küszöbén, a talján csizma egyesítése előtti években ehhez a történethez nyúlt. (De ha Verdi zenéje nem is volt mindig az események középpontjában, utólag azért igyekeztek úgy kanyarítani a történetet, hogy ott legyen: pár éve derült csak ki, hogy a Va, pensiero! valószínűleg soha nem volt politikai himnusz, ezt csak húsz-harminc évvel később terjesztették el róla. A gáláns Verdi nem állta a szóbeszéd útját.) A civilizációk és kultú­rák ütközőpontján fellobbant szerelem ez idő tájt amúgy is a zeneszerző legkedvesebb toposzai közé tartozott: erről árulkodik a kevéssé sikerült Alzira, a Nabucco és a Lombardok is. Az Attila szerelmi motívuma persze nem egy Rómeó és Júlia: 452-ben járunk, amikor a hun fejedelem Róma ellen vezeti seregét. A nagy csata előtt baljós álmot lát, másnap pedig, amikor Leó pápa elé járul, az is világossá válik, hogy látomása beteljesedik majd. A vezér halálát végül Odabella, a foglyul ejtett amazon okozza, aki a bibliai Judithoz hasonlóan, népe megmentéséért meggyilkolja őt. Az opera alapjául szolgáló Zacharias Werner-dráma szerint legalábbis: Attila valójában a Német-római Birodalom fenyegetése miatt hagyott fel Róma ostromával.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.